Felállt székéből a TakarékBank elnöke
Csicsáky csaknem két évtizede dolgozott már a Takarékbanknál, a vezérigazgatói posztot 2001-től töltötte be. Távozását hivatalosan nem indokolták meg, de szoros összefüggésben lehet a takarékszövetkezetek integrációjáról szóló törvény elfogadásával. A jogszabály egyik legvitatottabb része, hogy annak értelmében az állam többségi tulajdonba kerülne a TakarékBankban a Magyar Postán keresztül, amely 655 millió forintos tőkeemeléssel szerezne részesedést a hitelintézetből. A jelenlegi többségi tulajdonos takarékok nem sokat tehetnek ez ellen, az MFB ugyanis a jogszabály szerint vételi joggal rendelkezik a közgyűlésen a tőkeemelés ellen szavazó, vagy a szavazáson tartózkodó részvényesek tulajdonhányadára.
A másik sokak számára megrökönyödést kiváltó pont a kötelező integráció volt. A jogszabály szerint az intézményvédelmi alapot az MFB hozza létre egymilliárd forintos tőkével, amelybe minden szövetkezeti formában működő hitelintézetnek kötelező belépnie, és részvényessé is kell válniuk a TakarékBankban. Azoknak a hitelintézeteknek, amelyek kilépnek, vagy kizárják őket az integrációból, elveszíthetik a működési engedélyüket.
Az elfogadott törvényt először Demján Sándor bírálta Orbán Viktornak küldött levelében. A milliárdos szerint elfogadhatatlan, hogy az állam a Takarékbankban meglévő tulajdoni arányokat egyoldalú beavatkozással megváltoztatja, a takarékszövetkezetek többségi pozícióját megszüntetik. Az is elfogadhatatlan az üzletember szerint, hogy a törvény szerint állami beavatkozáshoz szükséges válsághelyzet áll fenn, ha a 90 napon túli lejárt hitelek aránya eléri a 10 százalékot, miközben ez jelenleg a bankrendszer egészében jóval magasabb arány.
Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) véleménye szerint a törvényjavaslat sérti az alkotmányt, a magántulajdon védelmét, a vállalkozás szabadságát és a tisztességes verseny feltételeit is. A takarékok is megdöbbentek az elfogadott törvény láttán, közleményükben hétfőn azt írták, a jogszabály elfogadását semmilyen egyeztetés nem előzte meg. Még a benyújtást megelőző napon tartott szakmai egyeztetésen sem kötötte az orrukra a kormány, hogy milyen jogszabály benyújtására készül.
Az OTSZ azon is felháborodtak, hogy az intézmények gyenge helyzetére hivatkozik a törvény, hiszen saját tagjaik húszéves fennállásuk alatt egyszer sem mentek csődbe. Csődök kizárólag olyan piaci szereplőknél következtek be, amelyek nem voltak tagjai a Takarékszövetkezeti Integrációnak. Az OTSZ mindenesetre Áder János köztársasági elnökhöz fordult jogorvoslatért a kérdésben.
A szektor számokban
A teljes szövetkezeti hitelintézeti szektor mérlegfőösszege a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének adatai szerint 1771 milliárd forint, ebben nincs benne a TakarékBank mérlege sem. A szövetkezetek hitelállománya valamivel kevesebb mint 700 millió forint, ennek elenyésző hányada a devizahitel. A betétállományuk a hitelhez képes magas: meghaladja az 1500 milliárd forintot.A szövetkezeti hitelintézetek az elmúlt éveket is nyereségesen vészelték át, a tőkemegfelelési mutatók magasak, szektor szinten 16 százalék fölött vannak.
A szövetkezeti hitelintézetek az elmúlt éveket is nyereségesen vészelték át, a tőkemegfelelési mutatók magasak, szektor szinten 16 százalék fölött vannak. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.