Áll a hazai hitelpiac
A folyószámlahitelek kivételével valamennyi forintalapú kölcsöntípusból kevesebbet vettek fel a háztartások, mint egy hónappal korábban, vagyis továbbra sem akar magára találni a lakossági hitelpiac – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tegnap közzétett adataiból.
A jegybank statisztikái szerint a felvett forint fogyasztási hitelek összege mindössze 15 milliárd, a lakáscélú kölcsönöké pedig 11,4 milliárd forintot ért el az év első hónapjában, ez összességében 38 százalékos visszaesést jelent még a nem túl acélos decemberhez képest is. A jellemzően napi kiadások fedezésére használt folyószámlahiteleknél ugyanakkor – hasonlóan az elmúlt két-három évben megfigyelhető trendhez – folytatódott a növekedés: állományuk 402,8 milliárd forintról 437,6 milliárdra nőtt.
A most publikált adatok a válság előtti szintekkel összemérve különösen kiábrándító képet mutatnak. A lakossági hitelezés 2008 nyarán volt a legintenzívebb, akkoriban több olyan hónap is akadt, amikor 140 milliárd forint feletti értékben folyósítottak új kölcsönöket a háztartásoknak a hitelintézetek. Ezek zöme svájcifrank-alapú, lakáscélú vagy szabad felhasználású devizahitel volt. A 2008 őszén kibontakozó válság hatására azonban 2009 elejére már tartósan havi 40 milliárd forint alá csökkent a folyósított hitelek összege. A lakossági hitelezés további visszaszorulásához vezetett, hogy tavaly nyáron megszüntették az új devizaalapú lakossági jelzáloghitelek folyósítását. A devizaalapú jelzáloghitelek aránya januárban az újonnan folyósított kölcsönökön belül már csak 3 százalék volt, így a lakosság által felvett új hitelek zömét már a forintalapúak tették ki.
A háztartásoknak nemcsak a forintalapú hitelei, de a betétei is csökkentek az idei esztendő első hónapjában: a jegybank adatai szerint két hónapja nagyjából 800 milliárd forintot kötöttek le a pénzügyi szolgáltatóknál a lakossági ügyfelek, holott decemberben még csaknem 1000 milliárdot. Ez annak tükrében is komoly visszaesés, hogy az év végén – az esedékes jutalmak miatt – többnyire megugrik az újonnan lekötött pénzek mennyisége is.
Az utóbbi hónapokhoz képest kissé szokatlan módon drágultak a háztartások által felvett új forintalapú lakáscélú és szabad felhasználású jelzáloghitelek is. A fogyasztási kölcsönöknél 20,45-ról 22,33 százalékra, a lakáshiteleknél pedig 9,73-ról 10,10 százalékra nőtt a teljes hitelköltség-mutató. Ezzel együtt kismértékben bár, de emelkedtek a betétek után fizetett kamatok is: az MNB által kalkulált átlagos érték januárban évi 5,07-ról 5,18 százalékra nőtt.
Érdekes, de nem meglepő fejlemény, hogy minimális szintre csökkent az új devizaalapú lakossági hitelek összege: decemberben még 7,5 milliárd forint értékű devizahitelt nyújtottak magánszemélyeknek a bankok, januárban viszont már csak 4,9 milliárdnyit. Emellett folyamatosan csökken a svájci frank-adósság: a lakáshitelek állománya például 2430 milliárdról 2249 milliárd forintra esett vissza.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.