Apadnak a lakástámogatások

Meghozta a várt hatást a lakástámogatásokról szóló új, tavaly nyár óta hatályos kormányrendelet, hiszen a kedvezményes hitelek után egyre kevesebb összeget fizet ki a költségvetés. A Pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly még csaknem 200 milliárd forintot fizettek ki ezen a címen a büdzséből, viszont 2010-re már csak 147 milliárdról szól az előirányzat, amelynek augusztus végéig 63,7 százalékát, 94 milliárdot kellett állnia a büdzsének. A lakástámogatásokra fordított összeg 2005-ben érte el a csúcsát: akkor ezen a címen több mint 232 milliárd forintot fizetett ki a kincstár, amelynek az idén várható összeg alig több mint a 63 százaléka.

A eredetileg 2001-ben hatályba lépett kormányrendelet a piacinál jóval kedvezőbb kamatok és vállalható feltételek mellett engedte lakáshoz jutni az otthonteremtésben érdekelt lakossági ügyfeleket, így néhány év alatt több száz milliárd forintot ért el a kifizetendő kamattámogatások összege. Ennek a több évre előre „beégetett” költségvetési hatásnak így aztán többlépcsős szigorítás vetett véget: először 2003-ban történt módosítás a jogszabályban, majd tavaly elfogadták a szinte teljesen új rendeletet, amely gyakorlatilag lenullázta az új folyósításokat. (A bankok nyilatkozatai alapján a támogatott lakáshitelek száma tavaly nyár óta alig éri el a százas nagyságrendet.)

Mindez a jelenleg érvényes jogszabály tükrében nem csoda, hiszen az csak új lakás építésére, illetve a meglévő korszerűsítésére enged felvenni támogatott hitelt. A potenciális igénylők körét szintén erőteljesen leszűkítette a rendelet: jelenleg csak az folyamodhat forintalapú, támogatott kölcsönért, aki 35 év alatti vagy még nincs 45 éves, ám legalább két gyermeket nevel. A kölcsön felvételének további feltétele, hogy az igénylőnek ne legyen egyéb, állami támogatás mellett nyújtott hitele – vagy azt az igénylést megelőzően, illetve legfeljebb egy éven belül fizesse vissza –, és a már meglévő lakás is kizáró okot jelent.
Meglehetősen szigorú feltételeket szab a jogszabály az értékhatárokat illetően is. Budapesten és a megyei jogú városokban a lakás (vagy ház) áfával növelt értéke nem haladhatja meg a 25 millió, egyéb településeken pedig a 20 millió forintot. További szűkítést jelent, hogy a budapesti és megyei jogú városokban lévő ingatlanokra legfeljebb 12,5 millió, egyéb településeken pedig maximum 10 millió forintnyi hitelt lehet felvenni, a lakás-korszerűsítéshez igényelhető összeg pedig nem haladhatja meg az ötmillió forintot.

A szigorú szabályozás és a meglévő hitelek törlesztése, illetve előtörlesztése ellenére ugyanakkor még évekig igen jelentős kiadási tételekkel kell számolnia a költségvetésnek. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint még jelenleg is több mint 1400 milliárdnyi forint lakáshitel van a háztartásoknál (ezek döntő hányada változatlanul támogatott konstrukció), igaz, a 2005-ös csúcshoz képest ez már nagyjából 400 milliárdos visszaesést jelent.

Júniusban és júliusban már megközelítette a havi 20 milliárd forintot az új folyósítások mennyisége, ám az egész első féléves, 85 milliárdos új állomány így sem haladja meg a támogatott hitelek dömpingjekor szokásos havi mennyiséget.

Júniusban és júliusban már megközelítette a havi 20 milliárd forintot az új folyósítások mennyisége, ám az egész első féléves, 85 milliárdos új állomány így sem haladja meg a támogatott hitelek dömpingjekor szokásos havi mennyiséget. -->