Átütemezi hitelét, aki tudja

Több mint 60 ezer banki ügyfél élt eddig a hitelei átstrukturálásának lehetőségével, és az igénylők hozzávetőlegesen 96 százaléka a lakossági adósok közül került ki – derül ki abból a felmérésből, amelyet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete készített a közelmúltban a hazai hitelintézetek portfólióminőségének alakulására vonatkozóan.

A felügyelet kalkulációi szerint az átütemezett állomány december végén 371 milliárd forintot tett ki, ennek 52 százalékát a lakossági hitelek, közel egyharmadát pedig a kis- és középvállalkozói kör hitelei adták. Az átstrukturálás eszközének előtérbe kerülését pedig jól szemlélteti az a tény, hogy tavaly az átütemezett hitelszerződések darabszáma közel két és félszeresére, az átstrukturált állomány pedig 114 százalékkal növekedett. A PSZÁF szerint az átütemezett hitelszerződések darabszám szerinti aránya 2009 végén a teljes szerződésszámon belül egy, állományi aránya pedig 1,9 százalék volt.

A hitelek átstrukturálásának kérdését a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is boncolgatta a legfrissebb, ebben a hónapban megjelent hitelezési felmérésében. A jegybank szerint a piaci szereplők válaszai alapján szembetűnő, hogy mind az átstrukturálási módszerek, mind pedig a bankok hajlandósága sokszínű képet mutat. A bankok között stratégiabeli eltérést jelent az, hogy míg egy részük kifejezetten csak a fizetési probléma alapján felmerülő igényre reagál, addig másik részük kínálatvezérelt, és a tényleges fizetési problémákat megelőző módon viszonyul az átstrukturálásokhoz.

Az MNB szerint emellett a legnagyobb mértékű átstrukturálási arány a gépjárműhiteleknél következett be, ahol a válaszadók 55 százaléka jelzett 5–10 százalék közötti, míg piaci részesedés alapján 15 százaléka 20 százalék feletti átstrukturált állományt. Viszonylag a legkisebb, állományon belüli átstrukturálás pedig a lakáshiteleknél történt, ahol a válaszadók (piaci részesedés alapján) 60 százaléka jelezte a 0–2 százalékos sávban, míg 27 százaléka a 2–5 százalékos sávban az átstrukturált hitelek arányát a hitelállományhoz viszonyítva. (A jegybank által felmért pénzügyi intézményeknél nem meglepő módon az átstrukturálások döntően saját belső, rugalmasabb programjaikon keresztül valósultak meg, az állami konstrukciót annak feltételei miatt csak csekély mértékben tudták alkalmazni.)

A bankok viszont – állapítja meg az MNB – a kockázatkezelési alapelveket szem előtt tartva inkább azon ügyfelek irányába kívántak átütemezési lépéseket tenni, ahol a problémák ily módon történő kezelését fenntarthatónak ítélték, és együttműködési hajlandóságot tapasztaltak.

Az átstrukturálási eszközöket nézve nagyjából megegyeznek a prioritások a lakáscélú és szabad felhasználású jelzáloghiteleknél. Mindkét szegmensben a három legnépszerűbb eszköz a futamidő hosszabbítása, a kamatterhek átmeneti elengedése, illetve a felszámított hiteldíjak enyhítése. Azonban – szögezik le az MNB szakértői – a bankok az átmeneti periódusban is elvárnak egy minimális adósságszolgálatot, így teljes kamat- és tőketörlesztési moratóriumot egyszerre nem használnak, és az átstrukturálások jellemzően nem jelentik az ügyfelek terheinek végleges csökkenését sem.

Fontos következtetés az is, hogy a bankok nem terveznek érdemi változást az átütemezési eszközök fontossági sorrendjében, illetve a lakáshiteleknél jelentős hányaduk számít a kereslet visszaesésére a stagnáló átstrukturálási hajlandóság mellett. Ezzel ellentétben a gépjárműhiteleknél még mindig több szereplő számít arra, hogy növekszik a hozzájuk forduló ügyfelek száma.

A „visszaesők” (vagyis azok, akik a módosított feltételeknek sem képesek tartósan megfelelni) arányának alakulása szintén nem homogén az egyes hiteltípusokon belül. A gépjárműhiteleknél például a piaci részesedés alapján a megkérdezett piaci szereplőknek mintegy 40 százaléka 20-30 százalékos visszaesési arányt realizált, míg a lakáshiteleknél a piac döntő többsége 20 százalékon belül tudta tartani a 30 napon túli késedelembe esők arányát azt átstrukturált ügyleteknél. BM

a szerződéseken belül (darabszám alapján) több mint 90 százalék lakossági

kiemelt szerep a járműhiteleknél

a megelőző jellegű lépésekre egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek a bankok

egyelőre viszonylag alacsony a „visszaeső” ügyfelek aránya

a szerződéseken belül (darabszám alapján) több mint 90 százalék lakossági

kiemelt szerep a járműhiteleknél

a megelőző jellegű lépésekre egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek a bankok

egyelőre viszonylag alacsony a „visszaeső” ügyfelek aránya-->