Bátortalan lakáshitelesek
Pedig a régi, lecserélendő ingatlan pótfedezetként való bevonásának lehetősége elvben minden hitelintézetnél adott, és a nagyobb, a lakossági piacon is érdekelt bankok többsége tart a kínálatban áthidaló hitelt is. Ez utóbbi lényege, hogy az adós – a megfelelő mértékű önerő előteremtése érdekében – a régi ingatlanát fedezetként felajánlva hitelt kap, majd a bizonyos időkorláton belül történő értékesítést követően azt a kamattal együtt visszafizeti a banknak. Ilyen jellegű konstrukció például a CIB Bank Költözési Lakáshitel névre keresztelt konstrukciója, amelynek összege 1 és 15 millió forint között mozoghat, és az adósnak két év áll rendelkezésére ahhoz, hogy értékesítse régi ingatlanát. Hasonló a türelmi idő hossza az OTP Bank Lakáscsere Hitelénél is. (Az előtörlesztés lehetősége egyébként természetesen ezeknél a konstrukcióknál is adott.)
Az Erste Bank szakértője szerint 2010-ben nem érezhető az érdeklődés növekedése az áthidaló kölcsönök iránt, ennek oka pedig az, hogy az ügyfelek óvatosabbá váltak, illetve a jelenlegi ingatlanpiaci helyzetben nehéz értékesíteni a lakásokat, és ezt a pluszkockázatot már nem vállalják az ügyfelek. Vagyis – fűzte hozzá – csak akkor vesznek új lakást, amikor a régit már sikerült eladni. Hasonló tapasztalatokról számoltak be a K&H Banknál is.
A hitelintézetek tapasztalata szerint a pótfedezet bevonásának eszközével is visszafogottabban élnek az ügyfelek. Az Erste szakértői emellett rámutattak arra: a pótfedezet felajánlása egyébként sem egyszerű feladat, az ügyfelek igyekeznek is ezt elkerülni, és csak akkor élni vele, ha a finanszírozási hányad miatt a felvenni kívánt kölcsön összegéhez ez feltétlenül szükséges.
A fedezetcsere mint megoldás pedig igen ritka akkor, ha kisebb lakásból nagyobba óhajt költözni az ügyfél – vélik egybehangzóan a banki szakértők. Ha ugyanis a régi lakáson lévő hitelfedezetet kívánja átvinni az ügyfél az újra, az csak akkor valósítható meg, ha már megvásárolta az új ingatlant, ez pedig nagyobb lakásba költözésnél nem jellemző. A fedezetcsere lehetősége emellett – mutatott rá Kappéter Béla, az FHB Jelzálogbank Nyrt. kommunikációs igazgatója – többnyire akkor merül fel, ha az ügyfél bankfiókban próbál megoldást találni a problémájára, hiszen a hitelközvetítők (mivel nincs szó új kölcsönről) nem túlzottan érdekeltek e forgatókönyv felajánlásában.
A jövőt illetően ugyanakkor már kissé optimistábbnak tűnnek a hitelintézetek: az OTP Banknál közöltek szerint az áthidaló jellegű kölcsönök iránt a korábbiakhoz képest magasabb igény várható, hiszen a jelen ingatlanpiaci helyzetben meglévő lakásaikat nehezebben tudják értékesíteni az ügyfelek.
Ami pedig a pótfedezet bevonásával kapcsolatos várakozásokat illeti, az első számú hazai hitelintézetnél rámutattak arra: a felelős hitelezésről szóló jogszabály a hitel/forgalmi érték arányra devizanemtől függően korlátot szab, így elképzelhető, hogy az ügyfélnek pótfedezetet kell bevonnia, hogy a kívánt hitelösszeget a bank folyósítani tudja.
Az ügyfelek oldaláról megmutatkozó eddigi óvatosság mindenesetre jól nyomon követhető a statisztikákban is. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint ez év januárjában mindössze 14,7 milliárd forintnyi új lakáshitelt vettek fel a hazai háztartások, ez az egy évvel korábbinak alig a negyven százaléka, a két évvel ezelőttinek pedig még a negyedét sem éri el.
A háztartásoknál lévő lakáshitel-állomány tavalyi alakulásán is látszanak a recesszió hatásai: a január végéig tartó egy év alatt a kölcsönök mennyisége öt százalékkal, 4000 milliárd forint alá csökkent. BM
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.