Beindulhat a lakáshitelpiac

VG Online

2010.02.26, 05:00

Bár a téli hónapokban – szezonális okokból – még nem várható áttörés a hazai lakáshitelpiacon, a tavaszi–nyári időszakot tekintve már óvatosan optimisták a pénzügyi szolgáltatók – derül ki a lapunknak adott banki nyilatkozatokból.

A CIB Banknál elmondottak szerint kínálati piacról és alacsony ingatlanárakról lehet beszélni a lakáspiacon, ez pedig a vásárlók szempontjából kedvező helyzet. Ennek kihasználásához azonban – tették hozzá – szükség van megfelelő önerőre, illetve arra a bizalomra, hogy a felvett lakáshitel törlesztőrészleteit hosszú távon is biztosan ki tudja fizetni az adós. Mint rámutattak: a lakáspiacot élénkítő körülmények között mindenképp meg kell említeni a vagyonátruházási illeték csökkentését, illetve azt, hogy végül nem vezették be az ingatlanadót.

Az alapkamat-csökkentés a CIB szakértői szerint szintén kedvező hatású a forintalapú hitelekre a lakáskölcsönöknél is, így az ügyfeleknek az árfolyamkockázattól sem kell tartaniuk. A bankok a maguk részéről az egyszerűbb, átláthatóbb, kiszámíthatóbb hitelkonstrukciók kínálatával igyekeznek elősegíteni a lakáshitelezést – hívták fel a figyelmet a banknál. Hasonlóan látják a helyzetet az OTP Banknál is: véleményük szerint a lakáskölcsönök iránti kereslet növekedése várható az idén, azonban a körültekintő lakossági hitelezés feltételeiről és a hitelképesség vizsgálatáról szóló kormányrendelet (VG, február 23.) hatálybalépése rövid távon ez ellen hat, hiszen növekszik a kötelezően biztosítandó saját erő nagysága.

A szigorodó törvényi előírások mellett persze óvatossá váltak a bankok is, és igyekeznek a kedvező jövedelmi helyzetű, stabil hátterű ügyfeleket finanszírozni. Ezek a kliensek – mutattak rá az első számú hazai hitelintézetnél – kisebb kockázatot jelentenek. Ez pedig már ma is tükröződik az árazásban, illetve ennek a tendenciának az erősödésére is számítani lehet.

Azt, hogy a bankok bíznak a lakáshitelpiac élénkülésében, alátámasztja az új vagy kedvezményes konstrukciók szaporodása is. A Budapest Banknál – közölték lapunkkal – a január 20-tól érvényes akció keretében a bank fizeti az ügyfél helyett az értékbecslés díját a jelzáloghiteleknél, ezenkívül tavaly december 14-től jelentősen csökkentették forintalapú hiteltermékeik árát is. Az OTP Bank 2009. december 14-étől új piaci alapú forintlakáshitelt vezetett be. A termék lényege, hogy az első évben az ügyleti kamat akciós és fix, majd a második évtől referenciakamathoz kötött. Ez év március 1-jétől – tették hozzá – a támogatott és a piaci feltételű forintalapú lakáskölcsönök alacsony törlesztéssel (OTP Lakástakarék-szerződéssel kombinálva) is elérhetők lesznek. A CIB pedig tavaly az utolsó negyedévben elsőként vezette be azt a piaci kamatozású forintalapú lakáshitelét, amelynek teljes hiteldíjmutatója 10 százalék alatti, és három évre kínál előre meghatározott, változatlan mértékű kamatot és törlesztőrészletet. Ezenkívül ez év januártól CIB Új Otthon II. néven államilag támogatott, szintén forintalapú lakáshitel-konstrukciót is kínál a bank az arra jogosultaknak. Az FHB pedig az elmúlt év második felében látta elérkezettnek az időt a piaci kamatmozgásokat követő, referenciakamathoz árazott jelzálogkölcsönök bevezetésére.

A piaci szereplők által közölteket szintén alátámasztják a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közelmúltban közzétett hitelezési felmérésének eredményei. Ezek szerint 2009 negyedik negyedévére visszatekintve összességében nőtt a lakáshitelek iránti igény, amely továbbra is a visszaeső forint- és a növekvő devizahitel iránti keresletből tevődött össze. A következő féléves időszakra előretekintve viszont az MNB-nek nyilatkozó bankok többsége bővülő keresletre számít mind a deviza-, mind a forinthitel szegmensében. A várt növekedéshez – áll a felmérésről készült összefoglalóban – a bankok várakozásai alapján a kínálatban megjelenő új termékek és az aktívabb piaci részvétel, valamint az általános kamatszintváltozás járulhat hozzá.

A jegybanki statisztikák szerint viszont van is honnan magához térnie a hazai lakáshitelpiacnak: 2009-ben a háztartásoknál kinn lévő állomány épphogy csak emelkedett, és megragadt a kevéssel 4000 milliárd forint alatti szinten. Az új kihelyezések mennyiségének alakulása pedig még beszédesebb: tavaly decemberben nem egészen 20 milliárdnyi lakáshitelt folyósítottak a pénzügyi szolgáltatók, ez a harmadát sem érte el a két évvel korábbinak, az egy évvel ezelőttinek pedig alig több mint a fele. Bárhogy is alakul viszont a kereslet, a svájcifrank-alapú hitelek dominanciája tovább csökkenhet: mára ugyanis gyakorlatilag eltűntek a piacról, és a most hitelt felvevő ügyfelek túlnyomó többsége euróban, illetve forintban adósodik el. BM