Devizahitelesek fekete éve
A svájci frank erősödése – illetve a forint gyengülése – miatt gyakorlatilag hatástalannak bizonyultak a devizahitelek viszszaszorítására irányuló kormányzati intézkedések. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint ugyanis a folyamatos törlesztések és a gyakorlatilag megszűnt új kihelyezések ellenére is 5331 milliárd forintnyi devizahitel volt a hazai háztartásoknál október végén, ez 2,62 százalékkal – 136 milliárd forinttal – meghaladja a 2009 végi szintet.
Az utolsó két hónapra vonatkozóan pedig még aggasztóbb képet festhetnek majd a statisztikák: október vége óta ugyanis több mint 12 százalékot veszített a forint a svájci frankkal szemben, így a háztartásoknál lévő devizaalapú kölcsönök állománya újabb több százmilliárddal meghaladhatja a tizedik hónapban regisztrált értéket, és megközelítheti a hatezer milliárd forintot.
A devizahitelek állománya mellett a portfólióban képviselt arányukon sem sikerült érdemben csökkenteni: a háztartások kölcsöneinek csaknem kétharmada még mindig idegen fizetőeszközben denominált. A vállalatokkal együtt vizsgálva a képet ugyanakkor valamivel kedvezőbb a helyzet: a jegybanki statisztikák szerint a pénzügyi szolgáltatóknak összességében 12 723 milliárd forintnyi devizahitellel tartoztak ügyfeleik október végén, ez 7,6 százalékkal elmarad az egy évvel korábbitól. Ennek az az oka, hogy a céges ügyfeleknél jóval gyorsabban „pörögnek” a hitelek, vagyis náluk jóval alacsonyabb az éven túli lejáratú kölcsönök aránya. Ennek megfelelően a teljes állományt vizsgálva némileg csökkent a devizahitelek aránya is.
A jövő év kilátásait illetően pedig meglehetősen visszafogott előrejelzéseket adnak a bankok. Az UniCredit Banknál alapvetően egy trendszerű forinterősödést várnak, az uniós transzferek, a jól teljesítő exportszektor, a beruházások vélhetően pozitív alakulása miatt. A forint árfolyama az euró ellen valószínűleg a 270–285-ös sávban mozog majd, és az árfolyam alakulásának alapvető irányát hazai szempontból a 2011 februárja környékén bejelentendő intézkedések, valamint külhoni szempontból a befektetői környezet alakulása határozza meg. Jelentős svájcifrank-gyengülést viszont nem várnak az UniCreditnél, inkább felfelé mutató kockázatokat valószínűsítenek.
Az OTP Bank szakértői szerint jövőre a forint mérsékelten erősödhet az euróval szemben, azonban vannak felfelé – a gyengülés irányába – mutató kockázatok. Egyrészt a hazai gazdaságpolitika nemzetközi elfogadása, másrészt az adósságproblémával küzdő eurózóna-tagországok helyzetének alakulása. Amennyiben utóbbi probléma súlyosbodik, az nemcsak az eurót gyengíti – a dollárral vagy a svájci frankkal szemben –, de a kockázatvállalási hajlandóság csökkenésével a fejlődő országok devizáit is.
Barta György, a CIB Bank elemzője szerint szintén meghatározó a forint szempontjából, hogy a kormány februárban bejelentendő reformintézkedéseit összességében véve megelégedéssel fogadja-e a piac. Ha az intézkedések kedvező visszhangra lelnek, akkor csökkenhet a kockázati felár, és mindez a forint fokozatos felértékelődését tenné lehetővé az euróval szemben, egészen a 260-as sáv közepéig. A svájci frank/forint árfolyamban is fokozatos süllyedést vetít előre a CIB Bank szakértőinek alapszcenáriója, a 200-as szint alá. Ennek viszont feltétele, hogy az euróval szembeni forinterősödési trend valóban fennmaradjon, és a svájci jegybank sem hagyja az euró/frank árfolyamot korlátok nélkül sülylyedni. VG
