Nagy Márton hozzátette: a devizahitelek átlagos kamata 10, míg a forinthiteleké 12 százalék körül van. A szakember a forint hitelek egyre nagyobb térnyerésére számít, egyrészt a devizahitelek árfolyamkockázata, másrészt a kötelező önerő miatt is, amely a forinthiteleket hozza kedvezőbb helyzetbe.
Két ellentétes tendencia figyelhető meg a fogyasztási és jelzáloghiteleknél - mondta az InfoRádiónak a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi stabilitási szakterületének helyettes vezetője.
Nagy Márton kifejtette: a fogyasztási hiteleknél a bankok szigorítanak a feltételeken, a kínálat szűkül, ezzel szemben a lakásvásárlási hiteleknél a bankok egyre jobban növelik a hitelezési hajlandóságot, a hitelkínálat bővül, ez abban jelenik meg, hogy a kamatok csökkennek. Ez főként a forint alapú jelzáloghiteleknél látható, ugyanis egyre több bank hozott létre kedvező kamatozású jelzáloghitelt, ami már versenyképes a devizahitelekkel szemben - tette hozzá.
Egy euró alapú hitel kamata tavaly decemberben 10 százalék lehetett, a forinthiteleké 12 százalék körül állt, vagyis csekély a különbség, ami erősen versenyképessé teszi a forint alapú hiteleket - emelte ki a szakértő.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.