Egyre több ügyfél csúszásban
A lakossági ügyfeleknél – derül ki az adatokból – nagyjából a teljes banki portfólióval megegyező az arány, már ami a késedelmes hitelek arányát illeti, hiszen súlyuk itt is harminc százalék környékén alakul. A jelzáloghiteleiket viszont még mindig fegyelmezettebben törlesztik a lakossági ügyfelek: itt „csak” 17,8 százalékot ér el azoknak a szerződéseknek az aránya, ahol valamekkora mértékben elmaradt a törlesztési ütemtől az adós.
A korántsem egységes nemzetközi gyakorlat által a leggyakrabban nem teljesítőként definiált kilencven napon túli késedelem december végén 755,5 ezer banki hitelszerződéssel kapcsolatban állt fenn, ez a szeptemberi adatokhoz képest szintén figyelemre méltó, 9,5 százalékos növekedésnek felel meg. (Ennek 93 százaléka, több mint 700 ezer szerződés a lakossági hitelezéshez köthető.)
Az állományi adatokat vizsgálva – derül ki a felügyeleti összesítésből – szintén nem túl szívderítő a kép. A banki hitelállomány egészét tekintve a lejárt tartozások aránya egy év alatt megkétszereződött, a 2008. év végi 2,5-ről 5 százalékra emelkedett. A lakossági hiteleknél is hasonló trend figyelhető meg: a lejárt tartozás aránya egy év alatt 1,8-ről 3,8 százalékra nőtt. (Az összes lejárt hiteltartozás abszolút mértéke 2009 végén 971,5 milliárd forintot tett ki.)
A kilencven napon túli fizetési késedelem által érintett állomány aránya a teljes hitelállományon belül az év első felében 2,8-ről 4,8 százalékra, majd a második fél évben, láthatóan lassuló ütemben, 5,9 százalékra emelkedett. A lakossági hiteleknél viszont nem ilyen kedvező a kép: a 2008. év végi 3,2-ről decemberre kereken 7 százalékra emelkedett az arány. (Még komolyabb a helyzet a kis- és középvállalkozói ügyfeleknél: náluk az év végére majdnem 10 százalékra duzzadt a kilencven napon túli csúszásban lévő kölcsönök aránya.)
A PSZÁF szerint ugyanakkor megállapítható, hogy a fizetési késedelmek, illetve súlyos késedelmek mindeddig jóval nagyobb gyakorisággal jöttek létre az átlagosnál kisebb összegű hitelek körében, illetve tavaly a fennálló késedelmek átlagos súlyossága érdemi mértékben fokozódott. A fizetési késedelem által érintett összes állomány az év első felében gyorsan nőtt, a második fél évben viszont gyakorlatilag stagnált.
Az összesítés kitér az átsrukturált hitelek alakulására is. Eszerint a felügyeletnek jelentő bankok december végén 61 ezer átütemezett hitelszerződést tartottak nyilván, amelynek 96,2 százaléka volt lakossági hitel. Az átütemezett állomány 371 milliárd forintot tett ki, ennek 52 százalékát a lakossági, közel harmadát pedig a kkv-kör hitelei adták. Figyelemre méltó, hogy tavaly az átütemezett hitelszerződések darabszáma két és félszeresére, az átütemezett állomány pedig több mint duplájára növekedett. BM
Megduplázódott rossz hitelek
Csaknem duplájára hízott egyetlen év alatt a rossz minősítésű banki hitelportfólió: a pénzügyi felügyelet statisztikái szerint 2009 harmadik negyedévének végén 390 milliárd forintnyi hitelt soroltak ebbe a kategóriába a bankok, szemben a bázisidőszaki 201,1 milliárddal.A harmadik negyedév végén a minősítési kötelezettség alá tartozó portfólió 90,45 százaléka volt problémamentes, 4,35 százaléka külön figyelendő, 5,2 százalékot pedig a problémás minősítésű elemek képviseltek. Ez utóbbiak harmada kapott banki szempontból menthetetlen, „rossz” besorolást.
A harmadik negyedév végén a minősítési kötelezettség alá tartozó portfólió 90,45 százaléka volt problémamentes, 4,35 százaléka külön figyelendő, 5,2 százalékot pedig a problémás minősítésű elemek képviseltek. Ez utóbbiak harmada kapott banki szempontból menthetetlen, „rossz” besorolást.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.