Elszivárgó támogatások

Szabályozás. Több a közelmúltban felszámolási eljárás alá vont építőipari cégtől nem kapta vissza az állam a lakásépítés után nyújtott kamattámogatást – állítják lapunknak nyilatkozó szakértők. Ennek oka pedig – tették hozzá –, hogy a 2001-ben hatályba lépett, lakástámogatásokról szóló kormányrendelet ennél a konstrukciónál nem írja elő, hogy az állam jelzálogjogot jegyezzen be a kamattámogatásban részesített ingatlanra. Így az állam a finanszírozott vállalkozó esetleges „bedőlésénél” nem vagy már csak későn – a felszámolási eljárás kezdetét követő hatvan napon túl – értesül az adott cég tönkremeneteléről, így már (leszámítva a polgári per lehetőségét) nem tud fellépni a követelésével.

A 2001-ben hatályba lépett rendelet szerint azok az egyéni és társas vállalkozások igényelhettek kamattámogatást az államtól, amelyek természetes személy részére való értékesítés céljára új lakást építettek vagy építtettek, illetve bérbeadás céljára lakást építtettek, és szerződésben vállalták, hogy vagy értékesítik, vagy legalább húsz évig bérbe adják. A lakás telekár nélkül számított és a szerződésben vállalt – az áfa összegét is tartalmazó – eladási ára (bérbeadáskor az építési költsége) a 30 millió forintot nem haladhatta meg. A lakástámogatási rendelet legújabb változatának tavaly júliusi hatálybalépésével ugyanakkor megszűnt ez a hitelkonstrukció is, vagyis nyár óta nem történtek újabb kiutalások.

A támogatások folyósításának menete egyébként hasonló volt a jóval közismertebb támogatott lakáshitelekéhez. A kamattámogatást igénylő vállalkozó a finanszírozó bankkal kötött szerződést, majd a hitelintézet megkapta az összeget a Magyar Államkincstártól.

Lapunk a téma kapcsán megkereste az Önkormányzati Minisztériumot is, ahol kérdésünkre felhívták a figyelmet arra: a korábban működő lakástámogatási rendszerben – 2001-es kormányrendelet alapján – a magyar állam javára jelzálogjogot egységesen csak a vissza nem térítendő támogatásoknál (lakásépítési, -vásárlási kedvezménynél, illetve a fiatalok otthonteremtési támogatásánál) kellett bejegyezni, a kamattámogatásoknál nem.

A tárcánál közöltek szerint az állami kamattámogatás e hitelkonstrukció esetén éves szinten az előirányzat 4-5 százalékának megfelelő összeget tett ki, amikor ez a támogatási forma létezett. (Az évente folyósított nagyjából 200 milliárd forintnyi lakástámogatás alapján évi néhány milliárd forintos összegről lehetett szó.)

Arról ugyan nincs statisztika, hogy a támogatásban részesült építőipari cégek mekkora hányada küzd vagy küzdött már korábban fizetési nehézséggel, de a rendelkezésre álló adatok alapján az ágazat egyáltalán nincs könnyű helyzetben. Az Opten céginformációs szolgáltató közelmúltban publikált adatai szerint februárban is emelkedett a felszámolások száma az építőiparban: a hónapban 263 céggel szemben indult fizetésképtelenségi eljárás, egy évvel korábban ez a szám 228 volt. (A társaság szerint viszont figyelemre méltó, hogy a tavalyi utolsó negyedév óta ismét emelkedik az új cégbejegyzések száma is az ágazatban, holott a csökkenő megrendelésállomány mellett az lenne logikus, ha kevesebb vállalkozás alakulna, ez a gazdaság egészét nézve tapasztalható is.) Míg az összes magyar céget vizsgálva az látható, hogy a felszámolások növekedési üteme jelentősen lelassult, addig az építőiparban februárban 15,3 százalékkal több céggel szemben indult felszámolási eljárás, mint egy évvel korábban. Ebben a hónapban a tavalyinál 23 százalékkal több, összesen 205 cég bezárásáról döntöttek maguk a tulajdonosok, míg az elmúlt három hónapot összevetve az egy évvel korábbi hasonló időszakkal 35 százalékos az emelkedés. VG