A hirtelen jött forintgyengülés pedig igen komoly hatást gyakorolhat a lakossági hitelportfólió alakulására, hiszen a háztartásoknál lévő kölcsönök több mint felét – 4323 milliárd forintnyit – az alpesi devizában tartják nyilván. Ráadásul a lakosság svájcifrank-kitettsége az ingatlanalapú, így többnyire hosszú futamidejű kölcsönöknél a legmagasabb: a lakáshiteleknél 54,6, a szabad felhasználású jelzálogkölcsönöknél pedig több mint 80 százalékos.
Önmagában az elmúlt egy hét árfolyammozgása ugyanakkor még nem ad okot óriási aggodalomra, hiszen a 2010 eddigi részében produkált, frankkal szembeni átlagkurzus egyáltalán nem rossz. A Bloomberg számításai szerint ugyanis az év elejétől a múlt hét végéig tartó időszakban 184,5 forint volt az átlagárfolyam, míg tavaly, az év egészében ennél bő egyegységnyivel magasabb.
A frankhitelesek szempontjából kedvező hír az is, hogy az elmúlt egy évben, ha nem is óriási lendülettel, de elkezdtek lejjebb csúszni a pénzügyi szolgáltatók által felszámított kamatok: a svájci frank szempontjából releváns hiteltípusok közül csak a személyi kölcsön az, amelynél nem történt legalább egy százalékpontos csökkenés a 2010 márciusáig tartó egy év alatt.
A kilátások viszont már korántsem ilyen egyértelműek.
A görögországi helyzet, illetve az euró megrendülése a következő hetekben nehéz perceket okozhat a feltörekvő piaci devizáknak – így a forintnak is –, hiszen különösen érzékenyek bármilyen, a jelenlegi törékeny stabilitást veszélyeztető hírre.
A másik kritikus tényezőt az jelenti, hogy a svájci jegybank láthatóan felhagyott a frank intervenciókkal elért, mesterséges gyengítésével. Igaz, a Neue Zürcher Zeitung tegnap számában Philipp Hildebrand, a svájci jegybank elnöke azt mondta, hogy továbbra is igyekeznek akadályozni a frank túlzott erősödését. BM
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.