Felpörgött a lakáshitelpiac

A válság óta soha nem pörgött még annyira a lakáshitelpiac, mint az idén nyáron. Júniustól augusztusig 105,6 milliárd forint értékben kötöttek lakáshitel-szerződést a bankok, a folyósítások volumene pedig hónapról hónapra emelkedve 91,6 milliárd forintra nőtt.

Tavaly nyáron három hónap alatt alig 70 milliárd forintnyi lakáshitel-szerződést kötöttek, a folyósítások mennyisége pedig nem érte el a 62 milliárd forintot, tehát az idén csaknem 50 százalékkal növekedett a piac. A növekedés pedig tovább folytatódhat a piaci szereplők szerint. „Szeptemberben tovább nőtt a kereslet, októberben pedig akár csúcsot is dönthet” – mondja Kiss Gábor, a Benks Kft. régióvezetője. A K&H Banknál is enyhe növekedést tapasztaltak a lakáshitelezésben szeptemberben még úgy is, hogy az adatokat megtisztították a refinanszírozás hatásától. Az OTP is további konszolidált növekedésre számít az év hátralévő részében, egyebek között a családok otthonteremtési kedvezményének (csok) bevezetése miatt.

A nyári növekedésben ugyanis szerepet játszottak a forintosítást követő hitelkiváltások is, június végéig 2,4 milliárd, júliusban 6,3 milliárd, augusztusban pedig 5,5 milliárd forintnyi kölcsönt vittek át az ügyfelek valamelyik másik bankhoz. Ez elenyésző ahhoz képest, hogy tavasszal csaknem 1800 milliárd forintnyi deviza-lakáshitelt váltottak forintra. Könnyen lehet viszont, hogy a tömeges hitelkiváltások időszaka csak most kezdődik. Az ügyfelek számára megnyitott ingyenes periódus lejárt ugyan, aki így akart váltani, általában augusztus elejéig fel kellett mondja a régi banknál a lakáshitelét, és 90 napon belül másik hitelezőt kellett keresnie, ám az ügyintézéshez nem vehetett igénybe hitelközvetítőt.

Viszont most a hitelközvetítők számára is megnyílt a piac, akik érdeklődést is tapasztalnak. Augusztusig egyébként a növekvő folyósítások sem tudták még pótolni a törlesztések miatt folyamatosan fogyatkozó lakáshitel-állományt. A nyár végén 3062,1 milliárd forinton állt, ami nyolcéves mélypontnak felel meg.

A magas kamatok már valószínűleg nem hátráltatják a hitelfelvételt, augusztusban egy átlagos lakáshitelt 5,13 százalékos kamattal nyújtottak a hitelintézetek, és a teljes hiteldíjmutató (THM) is mindössze 5,77 százalékos volt, vagyis a forinthitelek árazása a 2005–2007 között felvett legolcsóbb svájcifrank-hitelekét idézte. A kamatok szeptemberben sem emelkedtek, a legalacsonyabb THM-ek – legalábbis az átlag fölötti jövedelműeknél – már 4 százalék alatt vannak.

A keresletet fokozhatja a következő hónapokban a csok, az új szocpol főleg vidéken segíthet sokat az önerő előteremtésében. Olcsóbb ingatlanoknál ugyanis akár a teljes önerőt ki lehet váltani az állami kedvezménnyel, alig kell saját megtakarítást felmutatni, illetve azt, ami van, a lakás felújítására és az egyéb költségekre lehet így fordítani.

A támogatás igénylése ugyan valamelyest lelassíthatja a hitelhez jutást, a szakértők szerint azonban a csokos hitelkérelmek is átfutnak a bankokon körülbelül másfél hónap alatt. Hiába olcsó azonban a hitel, sőt a kereslet is élénkül, az igazán komoly felfutásnak gátat szabhat, hogy a bankok feltételei lakáshitelnél sokkal szigorúbbak, mint a válság előtt voltak. Sokszor kikötik, hogy csak határozatlan idejű, legalább három hónapos munkaviszonyból származó jövedelmet fogadnak el a hitelbírálatnál, a minimálbér sok helyen kevés, a gyes, a gyed, a tgyás vagy a családi pótlék pedig legfeljebb kiegészítésként számítható be. A hitelközvetítők szerint az sem ritka, hogy a bank a munkáltatónak is utánanéz, mennyire stabil az anyagi háttere.

Az ingatlanok között is válogatnak a hitelintézetek, ez főleg vidéken nehezíti meg a hitelhez jutást. 4-5 millió forint alatti lakást – a vidéki panelek gyakran ebben az árban cserélnek gazdát – a legtöbb bank egyáltalán nem hajlandó hitelezni, a vályogból épült vagy vegyes falazatú lakóházakat is sokan elutasítják, és azokat az ingatlanokat sem fogadják el, amelyekre nem köthető biztosítás, mert például ártéren vannak.