A háztartásoknak 2010 elején 3250 milliárd forint forintalapú hitelük volt (ebből 1500 milliárd lakáshitel), valamint 6500 milliárd forint devizaalapú hitelük (ebből 2500 milliárd lakáshitel). A devizahitelek állománya a 2009. évi GDP 25 százalékát teszi ki, vagyis igen jelentős nagyságrendről van szó.
Jól látható, hogy a válság előtti időszakban az euró és a svájci frank árfolyama is aránylag stabil volt. 2008 ősze és 2009 eleje között azonban drasztikus forintgyengülés következett be. Fél év alatt a svájci frank árfolyama 50 százalékkal erősödött, az euró pedig közel 25 százalékkal. Kisebb erősödés után 2010 június elején jött a következő hidegzuhany, amikor külföldi és belföldi események együttes hatására újabb rekordokat döntött a svájci frank árfolyama. 2010 közepére az alpesi deviza 37 százalékkal lett drágább, mint 2007 elején (miközben az euró 13,5 százalék-kal drágult). Ez az ingadozás, illetve drágulás ösztönöz sokakat arra, hogy a devizahitelesek megsegítésére siessen. Ugyanakkor az árfolyam mellett a havi törlesztőrészlet a hitel kamata és az egyéb felszámított díjak is befolyásolják.
A számítások jól mutatják, hogy devizahitelek, és különösen a svájci frank hitel igen kedvező feltételeket teremtettek a forinthitelekhez képest. Ugyan a törlesztőrészletek nem várt emelkedése rontott a devizahitelek eredeti előnyén, de a futamidő eddigi szakaszában, illetve várhatóan az egész futamidő alatt még így is előnyt jelent a forintban való eladósodáshoz képest a hitelt felvevők részére. Más kérdés, hogy ez a növekedése ellenére viszonylag kedvező teher gyakran jóval meghaladja az érintett családok korábban eltervezett teherviselőképességét.
Kijelenthető, hogy a devizahitelesek kollektív megsegítése nem indokolt. Az alacsony devizakamatok előnye csak tartósan gyenge forint-árfolyam mellett vagy jelentősen mérséklődő forintkamat esetében tűnik el. Ezeknek a feltételeknek a teljesülését nehezíti, hogy tartósan gyenge forint mellett a forintkamatok emelkedésére lehet számítani, illetve a forintkamatok (relatív) mérséklődésére csak erősödő hazai fizetőeszköz mellett van lehetőség.
Az eredmények nem támasztják alá, hogy a devizahitelesek megmentésre szorulnának, sőt, felmerülhet a forintadósok "megmentésének" gondolata. Valószínűleg azonban a legtöbb hiteles akkor járna jól, ha egy kiegyensúlyozott gazdaságpolitika stabil makrogazdasági hátteret biztosítana. Ebben az esetben erősödő forint mellett is csökkenhetnének a forintkamatok, így mind a devizahitelesek, mind a forinthitelesek a jelenleginél kedvezőbb helyzetbe kerülnének.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.