Gyűlik a magyar háztartások adóssága

Hitelből fedezhette az idén is sok család az iskolakezdést: a háztartások nagyon sok, 36,4 milliárd forintnyi fogyasztási hitelt vettek fel szeptemberben, 5,5 milliárd forinttal többet, mint egy hónappal korábban. A lakáshitelezés is pörgött: a felvett hitelek mennyisége megközelítette a 39 milliárd forintot, az új hitelszerződések pedig 43 milliárd forint fölötti összegről szóltak a jegybank adatai szerint. A háztartások szeptemberben már az ötödik hónapja voltak nettó hitelfelvevők, vagyis több adósságot halmoztak fel, mint amennyit visszafizettek. Az év egészében viszont még mindig nettó törlesztőnek számítanak: 42 milliárd forinttal több hitelt fizettek vissza a felvettnél.

A háztartások teljes hitelállománya a harmadik negyedév végére így 5783,3 milliárd forintra hízott, ebből 2978,4 milliárd forintot tettek ki a lakáshitelek. Az első három negyedévben 347 milliárd forintnyi lakáshitelt folyósítottak, csaknem 40 százalékkal többet, mint tavaly. Több piaci szereplő korábban arra számított, hogy az év egészében akár 500 milliárd forintnyi lakáshitelt is kihelyezhetnek, ez azonban az első kilenc havi adat alapján már nem biztos, hiszen ehhez az utolsó három hónapban havonta átlag 50 milliárd forintnál is több lakáshitel folyósítására lenne szükség.

A lakáskölcsönök olcsók, de a kamatuk az elmúlt hónapokban már nem csökkent tovább: az új folyósításoké megállt 4,9 százalékon. Aki hajlandó változó kamatozású hitelt felvenni, és vállalja, hogy gyakrabban változzék a törlesztőrészlete, ennél olcsóbban, átlag 3,8 százalékos kamattal juthat hozzá lakáshitelhez. Aki viszont kiszámítható törlesztést szeretne a futamidő során, és egy 5–10 év közötti kamatfixálású kölcsönt választ, az csaknem 5,9 százalékos kamattal juthat hozzá. Hiába drágábbak azonban a fix kamatozású lakáshitelek, az ügyfelek többsége a kiszámíthatóságot választja, a hitelszerződések kevesebb mint kétötödénél rövidebb egyévesnél a kamatperiódus.

A fogyasztási hitelek piaca is lendületet vett. Az első kilenc hónapban 246,4 milliárd forintnyi szerződést kötöttek a hitelintézetek, ez csaknem a másfélszerese az egy évvel korábbinak. A személyi hitelek nagyon mennek, csaknem 155 milliárd forint volt az első három negyedévben az új kihelyezések volumene. A szabad felhasználású jelzáloghitelek viszont nem pörögnek úgy, mint a válság előtt, ezekből csupán 29 milliárd forintnyit vettek fel. Úgy tűnik, a lakosság vonakodik jelzálogot bejegyeztetni a lakóingatlanra az alacsonyabb kamatokért cserébe. Az áruhitel sem népszerű már: kilenc hónap alatt alig 15,5 milliárd forintnyit folyósítottak belőle. A személyi hitelek átlagkamata 16 százalék körül van jelenleg, jelzálogfedezetű szabad felhasználású hitelhez viszont alig 6 százalékos kamattal hozzá lehet már jutni. Az áruhitelek drágák: 20 százalék körüli kamatot kell rájuk fizetni.

Az iskolakezdés idején a folyószámlahitelek állománya általában megugrik. Az idén szeptemberben is volt némi emelkedés, 390 milliárd forint fölé került az állomány. Ezek is drága hitelek, az átlagos kamatuk meghaladja a 21 százalékot. A legdrágább kártyahitelek mennyisége viszont tovább csökkent, a kamatozó állomány már csupán 121 milliárd forint, erre 31 százalék fölötti kamatot szednek a bankok.