Jöhet a forinturalom a hitelpiacon

A hazai bankok számára nem jelent különösebb megrázkódtatást az a kormányfő által kedden bejelentett elképzelés, amely szerint a pénzügyi szolgáltatók a jövőben csak hazai devizában finanszírozhatnák a lakossági ügyfelek új ingatlanhiteleit – állítják lapunknak nyilatkozó szakértők. Egy ilyen változtatás ugyanis – tették hozzá – csak felerősítené a piacon már most is jól megfigyelhető tendenciát, amely szerint a bankok a forintban denominált kölcsönök felé igyekeznek terelni a lakáscélú vagy szabad felhasználású jelzáloghitelt felvenni kívánó ügyfeleket.

Az elmúlt hónapokban minden, az ingatlanhitelezésben aktív bank kidolgozott a deviza- (szinte kizárólag euró-) alapú kölcsönökkel versenyképes forintkonstrukciókat. Ezek jellemzője, hogy 8-10 százalékos teljes hiteldíjmutató (THM) mellett kínálják őket a bankok, amely az euróalapú kölcsönökhöz viszonyítva már versenyképes ajánlatot jelent. A forintalapú ingatlanhitelek terjedését persze elősegítette a körültekintő lakossági hitelezésről szóló kormányrendelet megjelenése is: ennek értelmében ugyanis a hazai devizában denominált ingatlanhiteleknél a fedezetül felajánlott lakás piaci értékének 75 százalékát is megfinanszírozhatják a bankok, míg a devizahiteleknél a százalékos arány jóval alacsonyabb.

A forintalapú ingatlanhitelek elterjedéséhez persze hozzájárul a lakosság részéről mutatkozó keresletnövekedés is. A potenciális új ügyfelek nagy része ugyanis erősen tart az esetleges devizapiaci árfolyammozgások következményeitől, és az árfolyamkockázat elkerülése érdekében hajlandó némi felárat is fizetni. Ráadásul az elmúlt hónapok jegybanki kamatcsökkentéseinek hatására az árakkal még lejjebb mentek a forintalapú kölcsönöknél a bankok. A forinthitelek fokozatos térnyerése persze már valamennyire tükröződik a rendelkezésre álló statisztikákban is. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint áprilisban már 13 milliárd forintnyi új, hazai fizetőeszközben denominált lakáshitelt folyósítottak a háztartásoknak a pénzügyi szolgáltatók, ez az összes új kihelyezésnek több mint a felét jelentette. Hasonló volt a helyzet a szabad felhasználású jelzálogkölcsönöknél is: két hónappal ezelőtt csaknem 11 milliárdnyi új forintkölcsönt vettek fel ezekből a háztartások, az euróban nyilvántartott friss, új hitelek mennyisége viszont már a 3,5 milliárdot sem érte el.

A háztartási hitelállomány gyors átrendeződését ugyanakkor nem lehet várni a tervezett változtatástól. Az ingatlanhitelek új kihelyezései ugyanis még áprilisban is alig haladták meg a 40 milliárd forintot, ami kevés a csaknem 5000 forintnyi devizahitel súlyának gyors mérsékléséhez. A jegybank statisztikái szerint egyébként a háztartásoknál lévő lakáscélú kölcsönökön belül közel 57 százalékot képviseltek az idegen fizetőeszközben (főként svájci frankban) nyilvántartott tételek, míg az összlakossági portfólióban még mindig nagyjából kétharmados a devizahitelek aránya. VG