Kerekítettek a mentőövön

Komoly mértékben lazított az állami készfizető kezességről szóló, a nehéz helyzetbe került adósok megsegítését célzó törvényen a kormány – derül ki a pénzügyi tárca internetes honlapján közzétett módosító javaslatból. A könnyítés persze nem meglepő, hiszen a törvény eredeti változata finoman szólva sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket: alig akadt ugyanis olyan ügyfél, aki meg tudott volna felelni a jogszabályban támasztott szigorú igénylési feltételeknek. Ezt jól alátámasztja, hogy a Magyar Bankszövetség és a Magyar Lízingszövetség adatai alapján a kölcsönszerződések száma a törvény hatálybalépésétől október közepéig nem érte el a 300-at, ez – a javaslat megfogalmazása szerint – jelentős mértékben alatta marad a valós igényeknek.

A jogosultak körét nagyban bővítheti például az a módosítás, amelynek értelmében törölnék azt a megkötést, hogy a „foglalkoztató érdekkörében felmerült okból” szűnt meg az illető munkaviszonya 2008. szeptember 30-át követően. A módosítás indoka a tárca szerint az, hogy Magyarországon gyakori, hogy közös megegyezés alapján szűnik meg a munkáltatóval a kapcsolat, így nem állnak rendelkezésre a még hatályos törvény szerinti szükséges dokumentumok.

Az adósok helyzetét megkönynyíti az a változtatás is, amely szerint az eredeti határidőnél fél évvel tovább, 2010 végéig tudnának az érintettek áthidaló kölcsönt igényelni. A tárca szerint a módosítás egyik indoka, hogy a pénzügyi intézményeknek időre volt szükségük a feltételek biztosításához, ugyanis ki kellett dolgozniuk a törvény gyakorlati alkalmazásának részleteit. (Ennek következtében később tudták az intézmények megkezdeni a tényleges megvalósítást, ez megint csak nem használt a szerződéskötésszámok alakulásának.)

Fontos emellett, hogy – szintén a jogosultak körét bővítendő – lazított a minisztérium a jövedelem/törlesztés arányon is: a háztartás nettó jövedelmének 40 százaléka helyett 60-ra növekedik ugyanis az az érték, amelyet nem haladhat meg a törlesztőrészlet. Szintén a jogosulti kör bővítését célozza, hogy tízmillió forintról tizenötmillióra emelkedik az az összeg, amelyet nem haladhat meg a lakáscélú kölcsön szerződés szerinti és folyósított összege, ha a háztartás tagjainak száma ötnél kevesebb.

Változatlanul kérdés marad ugyanakkor, hogy az átdolgozott jogszabály szerinti lehetőséggel ténylegesen hányan élnek majd. A hitelintézetek ugyanis – saját fejlesztésű konstrukciók alkalmazásával – már több tízezer gondba került adóssal megállapodtak, vagyis kezdenek elfogyni a nehézségekkel küzdő, ám pénzügyi szempontból még tárgyalóképesnek tekinthető ügyfelek. Az is igaz viszont, hogy sem az állástalanok számának növekedése, sem a problémás minősítésű lakossági hitelek mennyisége nem érte még el a tetőpontját, tehát új, potenciális igénylők is megjelenhetnek a piacon.

Ez utóbbit támasztja alá, hogy a hitelportfólió minőségének jövő évi alakulását illetően egyáltalán nem optimisták a hazai hitelintézetek sem, többségük további romlást vetít előre. Az állomány minőségének eddigi romlását pedig jól mutatja, hogy a pénzügyi felügyelet adatai szerint a harmadik negyedév végére a problémás minősítésű tételek súlya öt százalék fölé emelkedett a teljes banki portfólióban. Ezen belül pedig a háztartások idesorolt hiteleinek aránya három negyedév alatt 3,6 százalékponttal, 6,7-re nőtt. VG

(az állami készfizető kezességvállalásról szóló törvényt illetően)

a munkaviszony megszűnésének módjára vonatkozó korlátok eltűnése

az időbeli hatály kitolása

a jövedelem/törlesztés arány megemelése

a hitelösszeghatár megemelése

Forrás: PM

(az állami készfizető kezességvállalásról szóló törvényt illetően)

a munkaviszony megszűnésének módjára vonatkozó korlátok eltűnése

az időbeli hatály kitolása

a jövedelem/törlesztés arány megemelése

a hitelösszeghatár megemelése

Forrás: PM-->