Egyelőre nincsenek látható jelei a kilakoltatási és árverezési moratórium hétvégi, részleges feloldásának, hiszen nagyon szűk az a kör, amelyet érint a július elsejétől hatályba lépett változás. A bankok és a kormány megállapodásának értelmében a július és október eleje közötti időszakban a 30 millió forint feletti forgalmi értékű ingatlanoknál indulhat el a kilakoltatás, illetve azoknál, amelyeknél a hitel összege eléri vagy meghaladja a 20 millió forintot, úgyhogy az első negyedévben az érintett lakások két százaléka kerülhet piacra. Mindezek tükrében a szakértők szerint nincsen reális esélye annak, hogy 2011-ben néhány száznál több lakást árverezzenek el, és az első árverések megindulására is heteket kell várni.
A szűkre szabott limitek mellett több körülmény is a visszafogott aktivitás mellett szól. A legfontosabb, hogy az adósoknak és a bankoknak is elemi érdekük, hogy elkerüljék a kilakoltatást. Müller János, a Magyar Bankszövetség vezető tanácsadója a Magyar Televízió Híradójának úgy nyilatkozott: mindenkinek az az érdeke, hogy nagyon sok ingatlan ne kerüljön egyszerre a piacra.
A kormány és a bankszövetség megállapodott, hogy fokozatosan árvereznek, július 1. és október 1. között nagyobb értékű ingatlanok állományának csak a két százaléka kerülhet kalapács alá. Majd az utolsó negyedévben két százalék, azután három százalék negyedévente a következő évben, és így tovább. Müller János hangsúlyozta: a bankoknak nem érdekük az árverés és a kilakoltatás, számukra ez a legrosszabb és legdrágább megoldás.
Az első kalapba tartozó ingatlanoknál emellett lehetnek még olyan adósok, akiknek viszonylag nagy a mozgástere: náluk, ha nem túl nagy a teher az ingatlanon, még reális lehet az önkéntes értékesítés lehetősége és kisebb értékű lakás megvásárlása. Ehhez persze az kell, hogy az ingatlan kellően mobilizálható legyen: egy nagyméretű, rossz elhelyezkedésű ház vállalható áron történő eladására most nincs sok esély, tehát a vidéki, budapesti agglomeráción kívüli házak tulajdonosai kétségkívül rosszabb helyzetben vannak. A végrehajtás elindulása sem jelenti automatikusan azt, hogy az adós elveszíti az ingatlanát. Ebben a szakaszban is van lehetősége ugyanis arra, hogy részletfizetést kérjen, illetve teljesítési hajlandóságáról nyilatkozzon, végső esetben pedig kérheti a kilakoltatás elhalasztását is.
A bankok mindenesetre több szempontból is jól járnak a moratórium feloldásával, még ha az részleges is. Egyrészt a nem törlesztő adósok egy részénél megszűnhet a moratórium okozta hamis biztonságérzet, és amennyiben képesek rá, elkezdenek törleszteni, illetve felveszik a kapcsolatot a pénzügyi szolgáltatóval. Másrészt a bankok szempontjából kedvező az is, hogy a 2009 ősze óta élő korlátozás feloldásával ismét helyreálltak a piaci alapú jelzálog-hitelezés feltételei Magyarországon: más kérdés, hogy ennek az alacsony kereslet miatt most igen csekély a jelentősége.
Hirtelen gyengülés
A múlt hét végén még a 228-as szintet tesztelő svájci frank árfolyama péntekre 215 forintra esett a forinttal szemben. A hazai deviza jó pozíciói nem a saját jó teljesítményének köszönhetők, hanem egyrészt annak, hogy kezdenek megnyugodni a kedélyek a nemzetközi piacon, másrészt pedig annak, hogy a svájci deviza erősödésére játszó kereskedők kezdik kivenni az árfolyamnyereséget. Az elemzők többsége ugyanakkor nem számít arra, hogy a frank gyors pozícióvesztése tartósnak bizonyul.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.