Kevesebb a zálogszerződés

Évről évre kevesebb hitelszerződéssel, és biztosítékul néha az egész cégvagyont lekötve próbálnak boldogulni a vállalkozások – derül ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) ingózálogjogi nyilvántartásából. A bejegyzések száma 2008–09-ben kétezerrel csökkent a korábbi regisztrációkhoz képest. Az idén pedig még háromezer ügynél sem tartanak, ez azt vetíti előre, hogy a tavalyi nyolcezernél is jóval kevesebb ügyletet kötnek – nyilatkozott a Világgazdaságnak Horváth Gyöngyi, a MOKK ügyvezetője. Hozzátette: míg egykor rendszerint konkrét ingóságok szolgáltak a kölcsön biztosítékául, mára az egész cégvagyon vagy annak egy része garantálja a hitelezői követelések teljesítését.

Az ingó dolgokat terhelő zálogjog és a zálogszerződések legfontosabb adatait tartalmazó közhiteles országos jegyzék 1997 májusában indult. Azóta évente általában tízezer hitelszerződést kötöttek, és a biztosított követelések értéke dinamikusan emelkedett a legutóbbi évekig. Az indulás esztendejében hétezernyi, kis híján 600 millió forint biztosított követelést regisztráltak. A „csúcsot” a 2002. esztendő tartja 12 ezer bejegyzéssel. Még 2007-ben is tízezer körül mozgott a szerződéskötések száma, amikor is az öszszes – vagyis az indulástól regisztrált – követelés évi 21 milliárd forintra nőtt. Ez a szám azonban 2008-ban 13, 2009-ben 12,5 milliárdra esett vissza, ami az időközben lejárt és teljesített kölcsönökön túl a válsággal és a visszafogott hitelezéssel is magyarázható – mondta az ügyvezető asszony.

Az ingójelzálogjogot – a hitelfelvételeket megkönnyítendő – az üzleti élet fellendítésére vezették be. Azóta a gazdasági forgalom mindennapos intézményévé vált. A rászoruló ingóságaira, vagyonára vagy annak egy részére igényelhet kölcsönt anélkül, hogy azt zálogként át kellene adnia a hitelezőnek. Az ingójelzálog-szerződést sokszor keretbiztosítéki formában kötik meg. Ez rugalmas konstrukció, kialakult üzleti kapcsolatot, nagyobb partneri bizalmat feltételez: nincs mindig lejárati időpontja, az adós a megszabott hitelkeretből szüksége szerint vehet fel összegeket. Napjainkban ezzel a megoldással előszeretettel élnek a szerződő felek, míg korábban a kötelezettek meghatározott vagyontárgyakat, például termelőeszközt zálogosítottak el.

A termelőeszköz ma is gyakori biztosíték, akár a raktár- és árukészlet, nemegyszer pedig a lábon álló termés a gazdálkodó szervezeteknél. A magánszemély adósok főleg a lakberendezési tárgyakat terhelik meg zálogjoggal. A zálogjogosultak túlnyomó többsége jogi személy, mégpedig bank, de akad köztük több száz magánszemély is.

A hitelek pénzneme, miként kezdetben, ma is elsősorban a forint, mellette az euró, az USA-dollár a közkedvelt, de gyakori a svájci frank és az angol font is.

A hitelügyletek központja Budapest, a megállapodások több mint felét itt kötik. Észak-Dunántúlon még viszonylag gyakran, Dél-Magyarországon ugyanakkor igen ritkán veszik igénybe ezt a lehetőséget.

Az elmúlt esztendőben bővült a MOKK nyilvántartó rendszere a gépjármű-hitelezés megkönnyítésére. Az idevágó – a Magyar Lízingszövetség által különösen szorgalmazott – törvényi rendelkezés már egy esztendeje hatályba lépett, ám a konstrukció még mindig nem működik. Késtek a végrehajtási szabályok, majd a júliusi bevezetést a közelmúltban megjelent kormányrendelet szeptemberre módosította, azaz kerek egy esztendőt csúszik az autóhitelezés új jelzálogjogi bejegyzési rendszere – mondta Horváth Gyöngyi.

Információ

Az érdeklődő jelenleg kétezer forintért kaphat információt vagy igazolást is a kamara zálogjogi nyilvántartásából. Az adatbázis a tervek szerint teljesen nyilvános, az interneten bárki számára ingyenesen hozzáférhető lesz.