Keveseknek kell az árfolyamgát, az Eszközkezelő is alig segített

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének kedden publikált adatai szerint szeptember végéig kevesebb mint 65 ezer gyűjtőszámlahitel-szerződést kötöttek meg a bankok. Az igénylők száma ennél persze magasabb, hiszen a hitelintézeteknek 2 hónapjuk van arra, hogy az igénylést követően megkössék a szerződéseket. Ezzel együtt is azonban csak 72 ezren jelentkeztek a második árfolyamgátba, amihez hozzáadva az első árfolyamgát igénylőit (ők mindössze 5712-en vannak), akiket automatikusan átsoroltak az új, kedvezőbb rendszerbe, még mindig kevesebb, mint 78 ezren éltek csak a kedvezménnyel.

Mivel a jogosultak száma 490 ezer fölött van, az eddigi eredmények alulmúlják a korábbi várakozásokat. A bankok ugyanis arra számítottak, a jogosultak legalább fele él majd a lehetőséggel, voltak olyan piaci szereplők, akik szerint az sem kizárt, hogy tízből kilenc adós belép majd az árfolyamrögzítésbe. Ehhez képest a jogosultaknak eddig csak mintegy a 15 százaléka került be a rendszerbe, igaz hitelállomány tekintetében ők valamivel nagyobb arányt képviselnek. A mintegy 3250 milliárd forintnyi kölcsönből csaknem 610 milliárdot – az állomány csaknem 19 százalékát vitték be a védőernyő alá.

Az árfolyamgátas adósok átlagos hitelállománya magasabb tehát az átlagos deviza jelzáloghitelekénél, megközelíti a 9,5 millió forintot. A rendszerbe belépők legfeljebb 2017 közepéig fix árfolyamon törleszthetik a kölcsönüket (ez svájci frank hitelek esetében 180 forintos árfolyamot jelent), a piaci árfolyam és a fixált közötti különbség egy része viszont egy gyűjtőszámlán halmozódik majd, amit később vissza kell fizetni. A gyűjtőszámlára került hitelrészből azonban csak a tőketartozást kell később kifizetni, a kamatrészt a bank és az állam felesben állja. Eddig mintegy 2 milliárd forintot halmoztak fel az adósok a gyűjtőszámlákon, az elengedett kamatok összege 690 millió forintot tett ki. Egy átlagos adós csaknem 11 ezer forintot spórolt meg havonta az árfolyamgáttal, ennek az összegnek azonban csak körülbelül a kétharmada-háromnegyede megy a gyűjtőszámlára, a többi elengedett kamat.

Az árfolyamgát különösen akkor érheti meg, ha a megspórolt összeget a devizahiteles be tudja fektetni valamilyen jól kamatozó eszközbe, és amikor a gyűjtőszámlán felhalmozott tartozást vissza kell fizetni, abból rendezi majd. A lakástakarék-pénztári számlát nyitni vagy inflációt követő kamatozású Prémium Magyar Államkötvényt vásárolni jelenleg kifejezetten megérheti az árfolyamgáttal kombinálni, hiszen ezeknek az eszközöknek a várható hozama lényegesen magasabb a három havi buborral (bankközi kamatláb) kamatozó gyűjtőszámlák kamatánál, a kamatkülönbözet pedig a devizahiteles zsebében maradhat.

Nem csak az árfolyamgát megy nyögvenyelősen, de a legnehezebb helyzetben lévő adósok helyzetét rendezni hivatott Nemzeti Eszközkezelő Társaság (NET) is nehezen indul be. Ennek jogszabályi okai is voltak, nehezítette például a programba való bekerülést, hogy eleinte csak a bankok kényszerértékesítés kvótájának terhére felvett ingatlanokat lehet az eszközkezelőnek felajánlani. A kvóta azonban szűkös volt, a programra viszont annál nagyobb lenne az igény. A piaci becslések szerint mintegy 25 ezer család szeretne bekerülni a rendszerbe.

A NET legfrissebb közlése szerint október végére a felajánlott ingatlanok száma már meghaladta az 1100-at, ez több mint a duplája az egy hónappal korábbinak. Az ingatlanok területi megoszlása és forgalmi értéke viszont nem változott jelentősen. A legtöbb felajánlás továbbra is Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből érkezik. A felajánlott ingatlanok átlagos forgalmi értéke 6 660 000 forint, az állam egy-egy ilyen ingatlanért átlagosan 3 millió forintot fizet.