A problémát a hatóságok is érzékenyen kezelték. A frissen kinevezett régi-új pénzügyi felügyeleti (PSZÁF) elnök, Szász Károly azonnal a devizahitelesek mellé állt, egyik első nyilatkozatában máris azt javasolta, hogy a kölcsönök törlesztésénél a bankok mondjanak le a devizamarzsról, és saját középárfolyamukon vagy az MNB hivatalos árfolyamán váltsák át forintra az adósok havonta fizetendő terheit.
Úgy tűnik, a PSZÁF-elnök részben nyitott kapukat dönget, több bank hajlik ugyanis arra, hogy a devizamarzsról lemondva könnyítsen az adósok kötelezettségein. Az egyik első piaci szereplő, amely így tett, a K&H Bank volt, a hitelintézet még május második felében kijelentette: az MNB középárfolyamán váltja át a törlesztőrészleteket egészen addig, amíg a frank/forint keresztárfolyam nem csökken tartósan, vagyis legalább 30 napon át 175 alá. Arra, hogy ez a közeljövőben megtörténjen, jelenleg kicsi az esély, hiszen az alpesi fizetőeszköz ára éppen csak 210 forint alatt járt az elmúlt napokban. Ezzel az intézkedéssel egyébként a K&H-s devizaadósok terhei nagyjából 2 százalékkal mérséklődhettek, ennyivel magasabb ugyanis a banknál a devizaeladási árfolyam a középárfolyamnál.
Még merészebb döntést hozott az FHB. A társaság bejelentette, július 6-tól – várhatóan három hónapon át – maximum 205 forintos svájci frank/forint árfolyamon számolja el a devizakölcsönök törlesztőrészletét. Abban az esetben persze, ha a frank/forint kurzus e szint alá csökken, az alacsonyabb, tényleges árfolyamon kalkulálja ki az aktuális részletet. A bank honlapján található tegnapi törlesztési árfolyam csaknem 213 forint volt, vagyis a tegnap törlesztő kliensek közel 4 százalékot spórolhattak az intézkedéssel, volt azonban olyan nap is a könnyítés bevezetése óta, amikor a 217 forintot is meghaladta a törlesztési árfolyam.
Július 15-től él az Erste Bank kedvezménye a devizahitelesek számára. „A svájci frank utóbbi időben tapasztalt rendkívüli erősödése tartósan nehéz helyzet elé állíthatott több, frankban eladósodott ügyfelet” – mondja Sztanó Imre lakossági üzletágért felelős vezérigazgató-helyettes. Ezért döntött úgy a bank, hogy a havi törlesztési nehézségek megkönnyítése érdekében öt forint árfolyamkedvezményt biztosít a lakossági frankalapú jelzálog- vagy személyi kölcsönnel rendelkező ügyfeleinek. Az Ersténél – akárcsak az FHB-nál – egyelőre úgy tervezik, három hónapig tartják fenn az árfolyamkönnyítést. Az Erste egyébként a K&H-hoz hasonlóan a középárfolyamnál mintegy 2 százalékkal magasabb árfolyamon váltja át a törlesztőrészleteket, így az ötforintos kedvezmény azt jelenti, hogy a középárfolyamnál néhány fillérrel alacsonyabb árfolyamon törleszthetik kölcsönüket a frankhitelesek.
Nemcsak az árfolyamokon, de a kamatokon keresztül is lehet könnyíteni az adósok terhein. Az Erste például a tavasszal több lépcsőben is csökkentette a meglévő frankalapú jelzálogkölcsönök kamatát. Ennek mértéke terméktípustól függően 0,3, illetve 0,8 százalékpont volt, s ezzel a bank közlése szerint a lakossági jelzáloghitelek kamata a pénzügyi válság kirobbanása előtti szintre süllyedt vissza.
Az Erste példáját az OTP Bank is követte. A vezető hazai hitelintézet június 1-jétől vezetett be a svájcifrank-alapú kölcsönöknél 0,75 százalékpontos, a jenalapúaknál pedig 0,50 százalékpontos kamatcsökkentést. Ezek az intézkedések az árfolyamgyengülést mintegy 10 forinttal képesek mérsékelni a törlesztőrészletekben. A kamatcsökkentést kifejezetten a forint gyengülésének kompenzációjaként vezette be a bank, és várhatóan év végéig alkalmazza rendszeres felülvizsgálat mellett. Az alacsonyabb kamatmértékek mindaddig fennmaradnak, amíg a frank ára legalább öt napon át nem süllyed 175 forint, 100 japán jen pedig 200 forint alá. HB
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.