Lazulhatnak a hitelezés feltételei a bankoknál
A hitelintézetek már az MNB előző felmérése során is lazítást jeleztek előre 2009 második felére, de a változatlan hitelezési feltételekből és standardokból arra lehet következtetni, hogy ez meghiúsult. Az enyhítést prognosztizálók a harmadik negyedévben nem tudtak lazítani a hitelezési feltételeken. Az ár- és nem árjellegű feltételek a válaszok alapján jelentősen átrendeződtek. Miközben a bankok többsége enyhített a kamatspreadeken, addig a jövedelemarányos törlesztőrészlet mértékén és a minimális hitelképesség szintjén szigorított. Érdekesség, hogy a vizsgált időszakban a maximális hitelfedezeti arány (LTV) mértékeit változatlanul hagyták, holott azt az elmúlt három negyedévben jellemzően szigorították.
A bankok csupán kisebb hányada csökkentette a hitelezési hajlandóságot az előző három hónapban, a jövőre vonatkozó válaszokat nézve a következő fél évben – a hitelezési standardok enyhítésével párhuzamosan – nettó értelemben növekvő hitelezési hajlandóságra számítanak. A harmadik negyedre viszszatekintve összességében lanyhult a lakáshitelek iránti kereslet (nettó értelemben a bankok közel 80 százaléka érzékelt csökkenést), ez a határozottan visszaeső forint- és az érdemben nem növekvő devizahitel-keresletből tevődött össze. A következő hat hónapos időszakot tekintve viszont a bankok többsége növekvő keresletre számít mind a deviza-, mind a forinthitel szegmensében.
Ami a portfóliók minőségét illeti, a bankok döntő többsége – hasonlóan az előző felméréshez – 2009 harmadik negyedévében is a háztartási hitelportfólió romlásáról számolt be a lakáscélú kölcsönök szegmensében. A jövőt tekintve valamivel optimistábbak a piaci szereplők, de így is több mint 50 százalékuk számít további romlásra a következő hat hónapban. VG
