Az egyes ágazatok kilátásait illetően ugyanakkor mutatkoznak különbségek. A piac majdnem felét adó autóüzletágtól továbbra sem várható kiugrás, nagyjából 40 százalékos visszaesésre kell számítani, amit csak részben tud ellensúlyozni a többi terület. A tortából viszonylag kis szeletet képviselő flottaüzletág ugyanakkor jól teljesíthet, hiszen sok nagyobb cég készül arra, hogy az idén bepótolja tavalyról elhalasztott tendereit. Az ingatlanüzletágnak pedig határozottan jót tehet, hogy az Alkotmánybíróság elutasította a vagyonadótörvény ingatlanokra vonatkozó passzusait. Változatlanul nem lehet ugyanakkor sokat várni a teherautó-üzletágtól, amelynek több szempontból is nehéz a helyzete.
Hordós Zoltán kiemelte: a szövetség érdek-képviseleti munkája nagyon sikeresnek bizonyult 2009-ben, hiszen számos olyan jogszabályváltozás történt – és várható –, amely kedvező a piaci szereplők és az ügyfelek szempontjából egyaránt.
A lízing – fogalmazott az elnök – a „helyére került”, hiszen több területen is sikerült megszüntetni a versenyhátrányát, és a szövetség már nemcsak paszszív elszenvedője a változásoknak, hanem aktívan részt vesz a tagjait érintő jogszabályok előkészítésében.
Örvendetes fejlemény például, hogy a felelős lakossági hitelezésről szóló kormányrendelet nagyobb hitel/fedezet arányt engedélyez a lízing-, mint a hitelszerződéseknél. Üdvözli a lízingszövetség azt a kormányzati törekvést is, hogy a rendelet révén a forintalapú finanszírozás irányába igyekeznek terelni a piacot: igaz, még ideálisabb állapotot jelentene, ha a kamatszint alakulása még jobban a helyi devizában történő eladósodásra ösztönözné az ügyfeleket.
Az ügynökök szabályozását illetően szintén komoly előrelépések történtek, az előtörlesztési díjak limitálásával pedig csökkenhet a jutalék átlagos mértéke is. A magatartási kódex szintén komoly mértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy átláthatóbbá váljon a piac, hiszen a lízingcégek 80 százaléka banki hátterű pénzügyi vállalkozásként működik Magyarországon. Komoly eredmény emellett a második vagyonszerzési illeték eltörlése az ingatlanvisszlízingnél, illetve az is, hogy az értékvesztés adóalap-csökkentő tétellé vált a pénzügyi vállalkozások számára.
A kis- és középvállalkozói területen ugyanakkor még nem sikerült egyenlő helyzetbe hozni a lízingcégeket: például nem valósult meg a korábban megígért Új Magyarország lízingprogram, illetve az uniós támogatás mellett futó projektekben vagy futamidőkorlát mellett, vagy egyáltalán nem vehetnek részt a lízingcégek. Ennek kapcsán Hordós Zoltán rámutatott: bár a kkv-knak nyújtott eszközlízing súlya itthon is egyre nő, jelentősen elmarad az uniós átlagtól. Ennek a különbségnek a csökkentéséhez pedig nagyban hozzájárulhatna, ha megvalósulnának a szövetség által szorgalmazott változások.
A legnagyobb zsugorodást az ingatlan- és a gépjármű-finanszírozás szenvedte el: előbbinek 75, utóbbinak 69 százalékos csökkenést kellett elkönyvelni az első három negyedévben.
Barát Mihály Erős visszaesés Nagyjából kétharmadával esett vissza a hazai lízingpiac 2009 első három negyedévében: a cégek által finanszírozott eszközök értéke szeptember végén 323,7 milliárd forintot ért el.
A legnagyobb zsugorodást az ingatlan- és a gépjármű-finanszírozás szenvedte el: előbbinek 75, utóbbinak 69 százalékos csökkenést kellett elkönyvelni az első három negyedévben. Lízingpiac: közel a mélypont Az egyes ágazatok kilátásait illetően ugyanakkor mutatkoznak különbségek. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.