Maradnak a törlesztők

Kevés az esély arra, hogy a közeljövőben érezhető mértékben csökkenjenek a devizaalapú hitelek törlesztőrészletei: egyrészt a forint 2010 eddigi részében alig erősödött a svájci frankkal és az euróval szemben, másrészt a hitelintézetek – kevés kivétellel – nem sietnek mérsékelni az idegen fizetőeszközökben denominált kölcsönök kamatain sem.

A devizapiaci fejlemények eddig láthatóan nem kedveztek az idegen fizetőeszközökben eladósodott lakossági ügyfeleknek. A Bloomberg adatai szerint a legtöbb lakossági ügyfél szempontjából meghatározó svájci frankhoz képest alig javított a forint év eleje óta: a hírügynökség által kalkulált, 183,7 forintos átlagárfolyam ugyanis nem egészen kétegységnyivel jobb a tavalyi év egészében regisztráltnál. Az egy évre visszatekintő kurzust tekintve sem sokkal jobb a kép: a tegnapig kalkulált tizenkét havi átlagárfolyam is meghaladja a 182 forintot.

Az eurót tekintve ugyanakkor kissé biztatóbb a helyzet. Az év eddig eltelt részében a forint majdnem pontosan 268-as átlagárfolyamot produkált a közös európai fizetőeszközzel szemben, ez több mint 4 százalékkal jobb a tavalyi év 280,2-es átlagánál. Az idei csúcspontot egyébként március közepén érte el a hazai fizetőeszköz az euróhoz képest: akkor a tegnap esti alatt kevéssel, 261,2 forinton állt az árfolyam.

A gondot csak az jelenti, hogy az euróalapú hitelek – bár súlyuk az új kihelyezéseken belül egyre jelentősebb – egyelőre nem túl sok vizet zavarnak a lakossági hitelportfólióban, amelynek még mindig több mint 50 százalékát az alpesi devizában nyilvántartott hitelek teszik ki.

Az árfolyamok alakulása mellett a kamatoké sem kedvez túlságosan a devizaalapú hitelekben ülő adósoknak. A Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint például az euróalapú lakáshitelek átlagos kamatlába a 2010 februárjáig tartó egy év alatt mindössze 22 bázisponttal kúszott lejjebb. A svájci frankban denominált, lakáscélú kölcsönöknél ugyanakkor már jóval kedvezőbb a kép, hiszen azoknál már 4,42 százalékos, az egy évvel korábbinál majdnem pontosan másfél százalékkal alacsonyabb átlagértéket kalkulált az MNB. Figyelemre méltó viszont, hogy az alpesi devizában nyújtott gépjárműhitelek kamatai, ha elenyésző mértékben is, de növekedtek 2008 februárjához képest: két hónapja már 15,87 százalékon állt az átlagos ráta.

A svájcifrank-hitelben érdekelt adósoknak nem kedveznek a jegybank háza tájáról érkező hírek sem, hiszen a svájci jegybank viszonylag mérsékelt sikerrel igyekszik gyengíteni a túl izmosnak ítélt helyi devizát a közös fizetőeszközzel szemben. Bár a frank az elmúlt hat kereskedési napból öt során gyengült, a szakértők jegybanki eladásokat sejtenek a háttérben. „Az árfolyamot nézve nem elképzelhetetlen, hogy történtek jegybanki akciók” – vélekedett a Bloombergnek adott nyilatkozatában Neil Jones, a Mizuho Corporate Bank Ltd. londoni kereskedője. Svájcnak – tette hozzá – minden adottsága megvan ahhoz, hogy túlteljesítse az eurózónát, úgyhogy a frank gyengülése nem is lenne logikus fejlemény.
Az alpesi deviza az év eddigi részében 3,3 százaléknyit erősödött az euróval szemben, a csúcsot április elsején, 1,4145-ös szintnél regisztrálták.