Az igazságügyi és rendészeti tárcának azonban még rá kell bólintani a javaslatra.
Szeptember óta él a törvényi lehetőség a könnyített autófinanszírozásra, azonban a díjjal kapcsolatos megegyezés és végrehajtási rendelet híján máig nem alkalmazható. Lényege, hogy az autót terhelő jelzálogjogot nem kell közokiratba foglalni, a nyilvántartásba vételhez elegendő a magánokirat is. A zálogjogot elektronikus úton, rövid idő alatt bejegyzik. A nyilvántartás ugyan nem lesz közhiteles, de a bejegyzés ugyanúgy biztosítja a hitelezőknek felszámolás esetén a kielégítési elsőbbséget, mint más jelzálogjogok. Az új szabályozással tehát garanciát kap a hitelező, és megakadályozhatók a viszszaélések: a regisztrációból bárki tájékozódhat arról, hogy a kiszemelt autót terheli-e zálogjog, vagy sem.
A tarifával kapcsolatban azért folyt a vita, mert a közjegyzők azt szerették volna, hogy legalább hosszú távon megtérüljenek az informatikai beruházásba ölt költségeik. Az új Ptk. azonban az ingó zálogjogra vonatkozó jelenlegi szabályok helyett úgynevezett közzétételi rendszert vezet be. Ez viszont – a kódex hatálybalépésével, egy év múlva – fölöslegessé teszi a közjegyzők által kifejezetten a könnyített gépjármű-finanszírozást szolgáló informatikai fejlesztést. A közjegyzők és a lízingszövetség tagjai erre figyelemmel azért is lobbiznak, hogy az autókkal kapcsolatban ne változzanak a zálogjogi szabályok. Megoldás lehetne ugyancsak, ha a gépjárművet átsorolnák a lajstromozott ingóságok – mint például hajó, repülő – körébe, amelyekre majd nem terjednek ki az új rendelkezések. Tóth Ádám és Lévai Gábor azt reméli, a szaktárca hajlik a felvetéseikre. Ha pedig az IRM-rendelet időben megszületik, egy-két hónap alatt elvégzik a még szükséges informatikai munkákat, és tavasszal indulhat a rendszer.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.