Nem fogy a támogatott hitel

Egyelőre nem számít húzóterméknek a bankoknál az október eleje óta elérhető forintalapú támogatott lakáshitel, hiszen eddig alig adtak el belőle a piaci szereplők – derül ki az érintettek lapunknak adott nyilatkozataiból. Az új konstrukció visszafogott szereplése ugyanakkor nem meglepő: egyrészt a feltételeit szabályozó kormányrendeletbe komoly korlátokat épített be a jogalkotó, másrészt a bankok közül is elég kevesen tartják kínálatukban a konstrukciót. (Az internetes honlapok tanúsága szerint a mérlegfőösszeg alapján tíz legnagyobb piaci szereplő közül csak három árulja a kölcsönt.)

A jogszabályban szereplő egyik legkomolyabb korlát, hogy a gyermektelenek és az egy gyermeket nevelők legfeljebb 35, a több gyermeket nevelők 45 éves korukig vehetik fel a kölcsönt, de csak akkor, ha nem rendelkeznek lakástulajdonnal, és más támogatott hitelük sincs. Tovább szűkíti az igénybe vevők körét, hogy új lakás vétele, illetve építkezés esetén a kiszemelt ingatlan értéke Budapesten és a megyei jogú városokban maximum 25 millió, vidéken legfeljebb 20 millió forint, a maximális hitelösszeg pedig ennek a fele lehet. Használt lakás vásárlására nem igényelhető a kölcsön, csak korszerűsítésre – legfeljebb 5 millió forintnyi. Az állam egyébként évente 3 milliárd forintot szán a kölcsönök kamattámogatására, e keret kimerítéséhez az FHB számítása szerint évente 55-60 milliárd forintnyi támogatott lakáshitelt kellene kihelyezni. Ennyi igény azonban feltehetően az idén már nem érkezik be a konstrukciót kínáló bankokhoz.

Az Erste Banknál elmondottak szerint az érdeklődés csak nagyon kis számú és elméleti, bár az építkezési szezon tavasszal indul, és akkor elvileg nagyobb lehet a kereslet. A CIB Bank sem tapasztalt sem a fiókhálózatban, sem a telefonos ügyfélszolgálaton kiemelt érdeklődést a konstrukció iránt. Egyébként – mutattak rá a banknál – még mindig, általánosságban is sokkal kevesebb a lakáshitel iránt érdeklődő, mint a válság kirobbanását megelőző időszakban. Az ügyfelek döntő többségére jellemző, hogy továbbra is ódzkodnak nagyobb összegű hitelt felvenni, hiszen félnek a munkanélkülivé válástól – tették hozzá a hitelintézetnél. (Az érdeklődés szempontjából eddig egyedül az első számú piaci szereplő jelent kivételt: az OTP Banknál – várakozásának megfelelően – a támogatott lakáshitel iránti érdeklődés folyamatos, és a hiteligények befogadásán túl már folyósítások is történtek.)

A bankok szerint ráadásul – leginkább a konstrukció bonyolultsága miatt – az ügyfelek nem is igen vannak tisztában a saját lehetőségeikkel. Kappéter Béla, az FHB Jelzálogbank Nyrt. kommunikációs igazgatója szerint sokan a bankfiókban értesülnek a kormányrendeletben meghatározott, számukra éppen korlátozó megkötésekről. Az FHB tapasztalatai szerint az árplafon a drágább városokban, különösen a sokgyermekeseknek okoz gondot, míg a családalapításban gondolkodóknak a magas arányú önrész, sokak számára pedig a csakis új építésű lakásban meghatározott hitelcél feltétele jelent váratlan korlátot. A korszerűsítési hitel folyósítása során ugyanakkor kevesebb olyan rendeleti korlát merül fel, amely szemben áll a valós igényekkel.

A támogatott lakáshitelnek emellett belső konkurenciát jelentenek a bankok saját fejlesztésű forintkölcsön-konstrukciói, amelyekkel már a K&H, az Axa és a CIB Bank is előállt. Utóbbinál közölték: a 3 éves kamatperiódusú, forintalapú lakáshitelük iránt folyamatos az érdeklődés. Ennek a terméknek – tették hozzá – ugyanis nagy előnye az egyszerűség, átláthatóság, kiszámíthatóság, hiszen az ügyfelek 3 évig változatlan törlesztőrészleteket fizetnek, bárhogyan is alakuljon az MNB-alapkamat.

Ami pedig a következő hónapok kilátásait illeti: Kappéter Béla szerint az őszi-téli időszak a lakáshitelek terén jellemzően gyenge időszak, a támogatott vásárlási hitel iránti érdeklődés, közeledve az év végéhez, az idén sem írta felül ezt a tapasztalatot. Az új lakás vásárlására vagy építésére fordítható hiteleknél tavasszal számít felfutásra az FHB, ősszel az energetikai korszerűsítésre felvehető konstrukciót tartják a vonzóbbnak. BM

Stagnáló forintkölcsönök

A nyár végéig tartó fél évben megállt a forintalapú lakáshitelek lassú, de folyamatos állománycsökkenése, és a kölcsönök mennyisége megrekedt a valamivel 1500 milliárd forint fölötti szinten – derül ki a Magyar Nemzeti Bank adataiból. Ez egyrészt azzal magyarázható, hogy a júliustól eltűnő, korábbi rendszer szerinti támogatott kölcsönök iránti kereslet nyár elején kissé emelkedett, másrészt a devizahitelek törlesztőrészleteinek hektikus mozgása a hazai devizában nyújtott lakáshitelek felé terelte a leendő adósok figyelmét.