Az MKB és a CIB a nagy rohamra számítva meghosszabbított, szombati nyitva tartással is készült az eseményre, a tumultus azonban elmaradt. Az MKB-nál pénteken és szombaton 700-an érdeklődtek a lehetőségekről, és várhatóan 70-80 százalékuk él is majd velük. A CIB-nél 150-en informálódtak és két konkrét igény volt ezeken a napokon. A többi hitelintézetnél is hasonlóan szerény volt az érdeklődés.
Az OTP-nél mindössze néhány tucattal nőtt a puhatolózók száma a megelőző naphoz képest. Az FHB-nál nagyjából tucatnyian szerződtek az állami árfolyamrögzítésre, az általános érdeklődés a konstrukció iránt pedig ennek körülbelül a duplája volt. A Budapest Bank, a K&H, a Pannon Takarék Bank és a Raiffeisen fiókjaiba is csak néhányan mentek be az árfolyamfixálás miatt, míg az Axa ügyfélcentrumaiban az első két napban nagyjából száz ügyfél tudakozódott a lehetőségről, de végül csak három konkrét igényt fogadtak be.
Az UniCreditnél tegnap kora délutánig mintegy negyvenen tájékozódtak az árfolyamrögzítésről, és húsz alatt maradt azoknak a száma, akik már igényelték is. A lanyha indulás ellenére azonban több bank is arra számít, ha erős marad a svájci frank, az érdeklődés megélénkülhet.
Az elsőként érdeklődők tisztában voltak azzal, hogy ha lejár a 36 hónapos könnyítés, többet kell majd fizetni, így amellett, hogy megfelelnek-e a jogszabályi feltételeknek, elsősorban arra voltak kíváncsiak, mennyit kell majd az árfolyamgát feloldása utáni időszakban fizetniük. Erre a bankok egyelőre nem adhattak egzakt választ, hiszen a most hatályban lévő jogszabályok szerint elvben akár a végtelenségig is növekedhet a törlesztő, ha a svájci frank tovább erősödik.
Néhány nap múlva viszont elvileg már nem lesz nehéz megválaszolni a kérdést, hiszen a Nemzetgazdasági Minisztérium pénteken kiadott közleményében leszögezte: az árfolyamrögzítés időszakának lejárta utána a havi törlesztőrészlet legfeljebb 15 százalékkal lehet magasabb, mint az árfolyamgát időszakában, és erről a héten egy kormányrendelet is megszületik. Szintén e hétre ígéri a kormány azt a határozatot, amely rögzíti, a szerződésmódosításnál mekkora díjat számolhatnak majd fel a közjegyzők, normál esetben ugyanis elég drágán, 10–30 ezer forintért foglalnák okiratba a módosítást.
A nemzetgazdasági tárca egyébként minden nehézséggel küzdő devizahitelest a könnyítés igénybevételére biztat annak ellenére, hogy ez később a terheik növekedését okozhatja. A hitelintézetek beszámolói szerint sok kérdés vetődik fel a gyűjtőszámlahitellel kapcsolatban is. Az MKB-s ügyfeleket egyebek között az érdekli, a fixált periódust meg lehet-e szakítani, és a gyűjtőszámlahitel összege előtörleszthető-e, de a szóba jöhető egyéb fizetéskönynyítési lehetőségekről is kérdezik a hitelintézetet. Az UniCreditnél arra voltak kíváncsiak, mi történik, ha 180 forint alá kerül a svájci frank. Ebben az esetben egyébként elvileg addig törleszt az ügyfél 180 forintos árfolyamon, amíg le nem nullázódik a gyűjtőszámláján lévő tartozás.
Az OTP kliensei közül a Fészekrakó programban érintettek csalódottan vették tudomásul, hogy a jelenlegi jogszabályi feltételek alapján számukra nem érhető el az árfolyamrögzítés – számolt be a hitelintézet. A vonatkozó jogszabály ugyanis felsorolja, pontosan milyen konstrukciókra alkalmazható az árfolyamgát, ezek között azonban a Fészekrakó nem szerepel. Az OTP Bank egyébként a maga részéről üdvözölné, ha egy jogszabály-módosítás lehetővé tenné az ilyen hitelek esetében is az árfolyamrögzítés választását.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.