Népszerűtlen az előtörlesztés

Hiába van rá tavaly november óta lehetőség, kevesen akarják díjmentesen előtörleszteni a lakás- és jelzáloghiteleiket – ez derül ki a bankok beszámolóiból. Sem az Ersténél, sem a Budapest Banknál nem tapasztalták, hogy azóta jobban igyekeznének a kliensek szabadulni az adósságaiktól, és a Raiffeisennél is csak minimális mértékben emelkedett az előtörlesztők száma. Ennek – mondják a Budapest Bank szakértői – az lehet az oka, hogy az ingyenes előtörlesztés lehetősége meglehetősen korlátozott, így nagyon kevés ügyfélre érvényesíthető. Az Ersténél úgy vélik, az előtörlesztési hajlandóság nem attól függ, mennyi a díja, hanem attól, van-e rá pénze az ügyfélnek.

Ha így van, akkor sem biztos, hogy megéri a hitel visszafizetésére elkölteni, a döntés előtt nem árt mérlegelni. A forintalapú kölcsönöknél viszonylag egyszerű a helyzet, akinek alacsonyabb THM-ű a hitele, mint amilyen kamatot az alacsonyabb kockázatú befektetéseire (például bankbetét, rövid lejáratú állampapír) kaphat, annak nem érdemes idő előtt kiszállni az adósságból. Ilyen szerencsés helyzetben viszont valószínűleg csak azok vannak, akiknek sikerült államilag támogatott lakáshitelhez jutni, az ő kölcsöneik hitelköltsége akár 6 százalék alatt is lehet.

Ennél bonyolultabb a helyzet a devizahiteleseknél. A külföldi fizetőeszközben eladósodott lakás- és szabad felhasználású jelzáloghitelesek több mint fele svájcifrank-alapú hitelt törleszt. Az alpesi fizetőeszköz alapkamata ugyan alacsonyabb a forinténál, de a magyar devizaadósok ezt már aligha tudják kihasználni. A frankalapú lakáshitelek átlagos kamata ugyanis tavaly év végén a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 5,95 százalék volt, a szabad felhasználású jelzálogkölcsönöké pedig 7,22 százalékon állt, ilyen magas kamatot pedig a betétekre csak elvétve fizetnek a bankok.

A devizaalapú hiteleknél viszont az árfolyam is kulcskérdés, nem mindegy ugyanis, milyen áron vásárolja meg az ügyfél a svájci frankot a kölcsön törlesztéséhez. Jelenleg 208-210 forint körül van az alpesi valuta ára, és a szakemberek szerint nagyon nehéz megjósolni, hogyan alakul a jövőben. „A svájci frank túlértékelt, mégsem lehet az esésére számítani” – mondja például Szalma Csaba, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója. A svájci jegybank tavaly májusban hagyott fel végleg a frank gyengítésével, és valószínűleg nem is fog hozzá – az egyébként kilátástalannak tűnő – küzdelemhez egyhamar, mivel az ország gazdasága nem sínylette meg különösebben az erős frankot.

Tovább erősítheti a svájci valutát, hogy a válság előtt Európa-szerte nagyon sokan adósodtak el ebben a pénznemben, és az adósok most a hiteleik visszafizetéséhez frankot vásárolnak, és ez felhajtja az árfolyamot. Szintén erősíti a valutát, hogy a befektetők biztonságos menedékként tekintenek rá, így ha pánik van a piacon, azonnal venni kezdik. Ennek ellenére nem kizárt, hogy a következő hónapokban látunk még alacsonyabb frank/forint kurzust – mondja Szalma. A szakember szerint érdemes lehet megvárni, amíg 190–200 forint közé süllyed az árfolyam, és akkor visszafizetni a hitelt.

Ugyanezt tanácsolja Szántó András, az Equilor devizaüzletágának igazgatója. A szakember úgy vélekedik, az idén gyengülhet egy keveset a svájci frank, és a forint is erősödhet, ha a kormányzat tervezett intézkedései megvalósulnak és a gazdasági növekedés felgyorsul. Ennek hatására a forint az euróval szemben a 265-ös, a frankkal szemben a 190–195 forintos szintig erősödhet a nyárra. Ennél nagyobb csodára, például 150–160 forintos svájci frankra viszont nem érdemes várniuk az előtörlesztést halogatóknak.

Akkor sem számíthatnak fel díjat a bankok, ha a kölcsön biztosítékaként (például életbiztosítással kombinált hitelnél) kötött szerződés alapján történik az előtörlesztés, és akkor sem, ha annak összege nem haladja meg az egymillió forintot, és az utolsó 12 hónapban nem volt más előtörlesztése a kliensnek. Ez utóbbi két esetben egyébként a nem lakáscélra felvett jelzálogkölcsönöknél is ingyenes az előtörlesztés.

A fennmaradó esetekben a szabad felhasználású jelzáloghitelnél 2 százalékban, lakáshitelnél 1 százalékban határozta meg a törvény a limitet, a jelzáloglevél-forrású kölcsönöknél fél-fél százalékponttal lehet magasabb a maximális díj, ha az előtörlesztésre a kamatperióduson belül kerül sor. Nem jár azonban sem ingyenes, sem kedvezményes előtörlesztés azoknak, akik másik banki hitelből fizetnék vissza a kölcsönt.

Akkor sem számíthatnak fel díjat a bankok, ha a kölcsön biztosítékaként (például életbiztosítással kombinált hitelnél) kötött szerződés alapján történik az előtörlesztés, és akkor sem, ha annak összege nem haladja meg az egymillió forintot, és az utolsó 12 hónapban nem volt más előtörlesztése a kliensnek. Ez utóbbi két esetben egyébként a nem lakáscélra felvett jelzálogkölcsönöknél is ingyenes az előtörlesztés.

A fennmaradó esetekben a szabad felhasználású jelzáloghitelnél 2 százalékban, lakáshitelnél 1 százalékban határozta meg a törvény a limitet, a jelzáloglevél-forrású kölcsönöknél fél-fél százalékponttal lehet magasabb a maximális díj, ha az előtörlesztésre a kamatperióduson belül kerül sor. Nem jár azonban sem ingyenes, sem kedvezményes előtörlesztés azoknak, akik másik banki hitelből fizetnék vissza a kölcsönt.

-->