Miközben a médiában egymást érik a lakáshitelekről szóló reklámok, és a statisztikák szerint a kihelyezések volumene is nő, a gyakorlatban a hitelhez jutás sokszor nem könnyű. A bankok tényleg szívesen adnának lakáshitelt, de nem mindenkinek, és nem mindenáron. A hitelközvetítők nemrég az UniCredittől például olyan levelet kaptak, hogy „bizonyos” ügyfélszegmensekben novembertől csökkenhet a hitelfedezeti arány, és a jövedelemigazolásokat sem fogadják el egyes esetekben.
A törtidőszakban való foglalkoztatás igazolására szolgáló, a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról szóló igazolvány bekérése ugyanis nem vált be. Ezért a bank nem fogad már el nem saját tulajdonlású vállalkozásból származó alkalmazotti jövedelmet, ha a jövedelemigazolás évében a jelenlegi munkáltatónál 3 hónapnál rövidebb ideig foglalkoztatták a hiteligénylőt, vagy ha a jövedelmét készpénzben kapja, illetve a munkáltatónál kevesebb mint hatan dolgoznak.
A lapunk által megkérdezett bankok – köztük az UniCredit is – kivétel nélkül azt állítják, nem szigorítottak a lakáshitelek feltételein az utóbbi időben, és nem is terveznek ilyen lépéseket. A jegybank adatai szerint sem volt az utóbbi időszakban különösebb változás ezen a téren, a hitelintézetek 2014 második negyedévében enyhítettek komolyabb mértékben a lakáshitelek feltételein, azóta keveset változtak a kritériumok.
A meglévő feltételek viszont még mindig nagyon szigorúak. A bankok mozgásterét egyrészt a jegybank rendeletei korlátozzák, amelyek lakáshitelnél legfeljebb 80 százalékos hitelfedezeti arányt írnak elő, és csak az igazolható jövedelem meghatározott hányadát meg nem haladó törlesztőrészleteket engedélyeznek. A bankok azonban sokszor a rendeleteknél is szigorúbbak, a 80 százalékos hitelfedezeti arányt csak néhány hitelintézet engedélyezi. A hitelközvetítők tapasztalatai szerint egyebek között ezek közé tartozik az UniCredit, a CIB és a K&H. A többi banknál általában jó, ha az ingatlan értékének 70-75 százalékát megkapja hitelként a kliens.
Budapesten a hirtelen jött lakásár-emelkedés miatt is óvatosak a bankok – állítja Kézdi Zsolt, a Banki Hiteltanácsadók és Kihelyezők Egyesületének elnöke. Ha egy lakást túlárazottnak találnak, hiába szerepel az adásvételi szerződésben a magas összeg, megtörténhet, hogy egy szerényebb forgalmi értékre kalkulálnak hitelt. „Amíg nem életszerűtlen vagy aránytalan az ingatlan adásvételi szerződésben meghatározott ára, addig a bankok mértékadónak tekintik az abban meghatározott értéket” – teszi ehhez hozzá Fülöp Krisztián, a Duna House cégcsoport Hitelcentrumának divízióvezetője. Úgy látja, az esetek döntő többségében az adásvételi szerződésben szereplő árat a bankok is piaci árnak tekintik, hiszen egy gyorsan változó környezetben ez az egyik legjobb értékmérő.
A 20 százalékos önerős hitel azonban még Budapesten is sokaknak elérhetetlen. Kézdi tapasztalatai szerint a bankok még akkor is legfeljebb a lakás forgalmi értékének csupán 70-75 százalékát hitelezik meg, ha az ingatlan igazán kapós. A megyei jogú városokban is engedékenyebbek a bankok, a bedőlt lakáshitelek után maradt ingatlanokat ugyanis ezeken a településeken is viszonylag könnyen lehet értékesíteni. A kisebb településeken viszont szigorúbbak lehetnek a feltételek. Az ötmillió forintnál olcsóbb házaktól több bank elzárkózik.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.