Rekordon a hitelállomány

Soha nem volt még ennyire eladósodva a magyar lakosság, mint ez év augusztusban – ez derül ki a Magyar Nemzeti Bank tegnap közzétett adataiból. A hazai háztartások 8746,7 milliárd forinttal tartoztak a különféle pénzügyi intézményeknek, 300 milliárddal többel, mint egy hónappal korábban. A döbbenetes mértékű növekedés elsősorban a forint gyengülésével magyarázható. A svájci frank árfolyama a hónap során bő 6 százalékkal, 222,44 forintra emelkedett, ennek következtében a frankalapú háztartási hitelállomány ismét megközelítette a 4900 milliárd forintot.

A teljes devizakölcsön-állomány emiatt a historikus csúcsnak számító 5985,9 milliárd forintra ugrott, annak dacára is, hogy a lakosság a devizakölcsönök terén már régóta nettó hiteltörlesztőnek számít, a nyolcadik hónapban is több mint negyvenmilliárd forintnyi adósságot fizetett vissza. A forinthiteleknél is sorra dőlnek a rekordok, itt azonban már a növekvő hitelfelvételek miatt, amelyeket a kormányzat devizahitelezést nehezítő intézkedései is támogatnak. Forintalapú lakáshitelből például öt éve nem helyeztek ki annyit, mint amennyit az idei nyolcadik hónapban. A hazai fizetőeszközben denominált frissen folyósított kölcsönök értéke augusztusban mintegy 29 milliárd forinttal haladta meg a törlesztésekét, így a teljes forinthitel-állomány – a szintén történelmi csúcsnak számító – 2760,8 milliárd forintra gyarapodott.

A betétesek ezzel szemben inkább hátat fordítottak a bankoknak, és csaknem negyvenmilliárd forintot vettek ki a számláikról, így megtakarításaik összege 7232,3 milliárdra zsugorodott. Ebben minden bizonnyal szerepet játszott az is, hogy a betétkamatok még mindig nagyon alacsonyak, augusztusban a lekötésekre átlagosan 4,76 százalékos kamatot fizettek, ez ugyan néhány százalékponttal magasabb a korábbi két hónapban tapasztaltnál, de a megtakarítással rendelkezők számára a jelek szerint még mindig nem elég vonzó.

Bár a tartós befektetési számlák augusztusra már szinte minden nagyobb hazai bank kínálatában szerepeltek, a két éven túli lekötésekre szóló ajánlatok még mindig rosszabbak, mint a rövid távúak: a hitelintézetek átlagosan négyszázalékos kamatot sem adnak a hosszabb távra elköteleződőknek. Az euróbetéteknél is nőttek a kamatok egy keveset a hónap során.

A betétekkel együtt a hitelkamatok is emelkedtek augusztusban. A forintalapú folyószámlakölcsönök után a rekordnak számító 26,25 százalékos kamatot fizettették meg a bankok, a fogyasztási hitelek hitelköltség-mutatója csaknem egy százalékponttal, 20,58, a lakáshiteleké kilenc bázisponttal, 9,37 százalékosra emelkedett. Nagymértékben, több mint két százalékponttal nőtt az euróalapú fogyasztási hitelek THM-je, az euró-lakáshiteleké viszont minimális mértékben ugyan, de csökkent.