Segítség a devizaadósoknak?

Más eszközökkel is lehet kezelni a devizában eladósodott lakáshitelesek nehézségeit, a kölcsönök „forintosítása” pedig súlyos kérdéseket vet fel – így összegezhető a szakemberek véleménye a hamarosan felálló új kormány egyik friss tervéről. Matolcsy György, a Nemzetgazdasági Minisztérium leendő vezetője a hét végén több nyilatkozatában úgy fogalmazott: az új kormány életre hívna egy olyan állami pénzalapot, amelynek a segítségével a bajba jutott lakáshitelesek forintalapúra tudnák váltani jelenlegi devizahitelüket. A miniszterjelölt szerint ezzel sok százezer családot lehetne megmenteni az őket fenyegető kilakoltatástól. Bár a tervet többen – köztük a Magyar Szociális Fórum is – támogatásukról biztosították, a részletek valójában még korántsem világosak. Egyelőre az érintettek köre is meglehetősen tág keretek között mozog, nem világos ugyanis, hogy a kedvezményes lehetőséggel valamennyi devizahiteles élhetne-e, vagy csupán a deviza-lakáshitelt felvevők. A lakossági devizakölcsönök teljes állománya 5000 milliárd forintnál is nagyobb összeget tesz ki, a devizaalapú lakáshitelek állománya azonban – a március végi adatok szerint – „csupán” 2510 milliárd forint.

Könnyen lehet ugyanakkor, hogy az átváltás csak a leginkább rászorultak számára lenne elérhető. Matolcsy György háromszázezer családot emlegetett mint közvetlen veszélyben lévő devizahitelest, közülük azok kerülnének az állami pénzalap védőhálójába, amelyeknek a hitelvédelmi programok már nem jelentenek kellő biztosítékot. A tervek szerint az állami alap végső esetben meg is vásárolná a hitellel érintett lakást, amelyet a volt tulajdonos visszabérelne az államtól. Ez utóbbiból viszont az következik, hogy valóban csak a devizaalapú lakáshitellel rendelkezők – közülük is csak a legveszélyeztetettebb néhány tízezer család – kerülnének az állami alap gondoskodása alá.

A jogosultak körét már csak azért is érdemes lenne világosan behatárolni, mert a devizahitelek átvállalása komoly költséget jelent az állam számára, és kockázatot a forintárfolyam tekintetében. Minél nagyobb összegről van ugyanis szó, annál nagyobb mértékű gyengüléssel kell számolni a nemzeti valuta árfolyamában. Simor András jegybankelnök ennek kapcsán úgy vélekedett: az árfolyam- és a kamatkülönbségből adódó költség sok százmilliárd forintot tenne ki.

Ami ezt illeti: bár a forinthitelek kamata az utóbbi időben érzékelhető mértékben csökkent, a devizatartozások átváltása normális piaci viszonyok között még mindig a törlesztőrészletek mintegy 20-25 százalékos emelkedését vonná maga után. Az adósok számára tehát valamiféle kamattámogatás híján nem lenne vonzó ez a lehetőség, az árfolyamkockázat kiküszöbölése érdekében esetleg egy néhány százalékos törlesztőrészlet-emelkedésbe menne bele a devizahitelesek számottevő része. Ráadásul mivel a forinthitelek kamatfelára alacsonyabb, mint a devizakölcsönöké, egyelőre a bankok sem kifejezetten érdekeltek egy ilyen hadműveletben. Persze lehet, hogy ez nem is szempont: egyes feltételezések szerint a deviza-lakáshitelek jó része a banki könyvekből átkerülne az alaphoz, ez azonban az állam devizakockázatát emelné meg, ami akár egy a hitelminősítők részéről érkező leminősítést is maga után vonhat.

Abban ugyanakkor nincs vita, hogy a devizahitelek arányának a csökkentése helyes célkitűzés, hiszen ezek jelenlegi mértéke növeli a magyar pénzügyi rendszer sebezhetőségét. A gazdasági válság hatására azonban már a piaci folyamatok is egy egészségesebb arány felé mutatnak. A Magyar Nemzeti Bank pénzügyi stabilitásról szóló áprilisi jelentése szerint nem csak a forinthitelek aránya nő, ennél sokkal látványosabb a svájcifrank-alapú kölcsönök visszaszorulása: míg 2008 elején az új frankalapú hitelek egyhavi állománya 124,7 milliárd forintot tett ki, a múlt év végén ez az összeg csupán 8 milliárd volt. Ugyanezen időtávon az euróalapú hitelek állománya alig egymilliárdról 22 milliárd forintra emelkedett. BD–KR

Orbán Gábor, az Aegon Alapkezelő üzletágvezetője. Szerinte azonban a leendő gazdasági miniszter által kifejtett tervek nyomán túl nagy hangsúlyt kapott az árfolyamkockázat kezelése. Komoly technikai akadályai lehetnek ugyanis az árfolyamkockázat átvállalásának, miközben vannak a fizetőképességre ható más, hasonlóan fontos tényezők, amelyeket könnyebb kezelni. Ilyenek többek között a munkanélküliség, a magas adószint, illetve a sokszor indokolatlanul magas hitelkamatok.

Mivel a hitelek visszafizetési arányának javulása, illetve a lakáspiaci beavatkozás (az ingatlanfedezet bérleménnyé alakítása) a bankrendszer kockázatát is érdemben mérsékli, cserébe a bankok alacsonyabb szintre vihetnék és szabályalapra helyezhetnék a kamatképzést – fejtette ki a szakember.

Az átváltás költségeit és annak lehetséges következményeit nevezte a jelenlegi tervvel kapcsolatos fő gondnak Barta György, a CIB Bank elemzője, aki rámutatott: az ügyfeleknek ma is lenne lehetőségük átváltani hiteleiket, de ez egyelőre nem éri meg számukra. Ugyanakkor egy további jegybanki kamatcsökkenés vonzóbbá tehetné a forinthiteleket a szakértő szerint.

Orbán Gábor, az Aegon Alapkezelő üzletágvezetője. Szerinte azonban a leendő gazdasági miniszter által kifejtett tervek nyomán túl nagy hangsúlyt kapott az árfolyamkockázat kezelése. Komoly technikai akadályai lehetnek ugyanis az árfolyamkockázat átvállalásának, miközben vannak a fizetőképességre ható más, hasonlóan fontos tényezők, amelyeket könnyebb kezelni. Ilyenek többek között a munkanélküliség, a magas adószint, illetve a sokszor indokolatlanul magas hitelkamatok.

Mivel a hitelek visszafizetési arányának javulása, illetve a lakáspiaci beavatkozás (az ingatlanfedezet bérleménnyé alakítása) a bankrendszer kockázatát is érdemben mérsékli, cserébe a bankok alacsonyabb szintre vihetnék és szabályalapra helyezhetnék a kamatképzést – fejtette ki a szakember.

Az átváltás költségeit és annak lehetséges következményeit nevezte a jelenlegi tervvel kapcsolatos fő gondnak Barta György, a CIB Bank elemzője, aki rámutatott: az ügyfeleknek ma is lenne lehetőségük átváltani hiteleiket, de ez egyelőre nem éri meg számukra. Ugyanakkor egy további jegybanki kamatcsökkenés vonzóbbá tehetné a forinthiteleket a szakértő szerint. -->