Szigorúak a hitelfeltételek
A háztartási szegmensben a fogyasztási – elsősorban szabad felhasználású jelzálog- és személyi – hitelek esetében a bankok összességében a kedvezőbb kamatkondíciókon és az kisebb felszámított díjakon keresztül enyhítették hitelezési feltételeiket. A lakáscélú jelzáloghitelek feltételeit viszont a piaci szereplők a hitelfedezeti arány mérséklésével kismértékben szigorították. A bankok az előző negyedévhez képest széles körben észleltek növekedést a forintalapú jelzáloghitelek iránti keresletben. Szintén szigorítottak a finanszírozók – a bankok és a lízingcégek is – a gépjárműlízingek és -hitelek feltételein. A jövőben a bankok várhatóan keményebb feltételeket szabnak majd a jövedelemarányos törlesztőrészlet megállapításánál, igaz, ezt a szigorítást tompíthatja a kamatkondíciók enyhítése – állapítja meg a tanulmány.
Ami a vállalati hiteleket illeti, a bankok többsége továbbra is fenntartja a hitelezési feltételek szigorú szintjét, csak egyetlen olyan bank volt, amelyik azokat tovább szigorította. A következő fél évben azonban már egy bank sem számít a hitelezési feltételek további szigorítására. Bár a 2007 óta tartó szigorítási ciklus valószínűleg véget ér, de a kemény hitelezési feltételek fennmaradása továbbra sem támogatja a gazdasági fellendülést. Ez különösen igaz a beruházási hitelek esetében, amelyeknél a piaci szereplők növekvő keresletet érzékelnek.
A bankok egyre több hitelt strukturálnak át annak érdekében, hogy a nehéz helyzetbe került ügyfelek fizetőképességét helyreállítsák. 2010 első negyedének végén az átstrukturálások a portfólió mintegy 3,5 százalékát érintették a vállalati szegmensben, míg a háztartási jelzáloghitelek esetében ez meghaladta az 5 százalékot. A bankok válaszai alapján az átstrukturálásokat követően az ismételten nem fizető adósok (30 napon túli fizetési késedelembe esők) aránya a nagyvállalatok esetében alig 3,5, míg a kis- és középvállalkozások esetében 9 százalék. Ezzel szemben a háztartási szegmensben azok aránya, akik még a könnyítés után sem tudják törleszteni a kölcsönüket, elérte a 20 százalékot, ez jelentős romlásnak tekinthető 2009 negyedik negyedévéhez képest. „Ez a mennyiség azonban még kezelhető a hitelintézetek számára” – közölte Tabák Péter, az MNB pénzügyi stabilitási szakterületének vezetője. VG


