BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Több támogatás a lakáshitelekre?

Hiába várták a bankok eddig a kereslet élénkülését a lakáshitelek iránt, az ingatlanhitel-piac a tavalyi év végén és ez év elején is tovább csökkent. Havonta alig 10 milliárd forintnyi lakáshitelt képesek kihelyezni a bankok az alacsony kereslet miatt. A vezető hazai bank szerint a bizonytalan jövő az oka annak, hogy sokan kivárnak a hitelfelvétellel.

Hiába várták a bankok eddig a kereslet élénkülését a lakáshitelek iránt, az ingatlanhitel-piac a tavalyi év végén és ez év elején is tovább csökkent. Az OTP-nél azonban remélik, mára már túljutottak a mélyponton, a februári történelmi mélypont óta ugyanis a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint némileg nőtt a folyósított hitelek volumene. Az OTP tavaly augusztusban elsőként vezette be az új típusú támogatott forinthiteleket – mondta tegnap egy sajtóbeszélgetésen Becsei András, a hitelintézet lakossági ügyvezető igazgatója. Azóta a bank 10 milliárd forint értékben kötött szerződést az új támogatott hitelre, ez mintegy 2200 új lakáshitelt jelent. A kezdeti 20 százalékról pedig mostanra 30-40 százalékosra nőtt az új lakáshiteleken belül a támogatott hitelek aránya. Az OTP tapasztalatai szerint főleg használt lakások vásárlására veszik igénybe az ügyfelek a kölcsönt, a támogatott hitelek 90 százalékát erre fordítják.

A hitel az induláskor számos gyerekbetegségtől szenvedett, ezek egy részét a jogalkotó azóta orvosolta. Január 1-től megnőtt a felvehető hitel összege, növelték a maximális ingatlanértéket is, és az eredetileg degresszív támogatást egyenletes támogatás váltotta fel. Vagyis most már nem csökkent öt év alatt folyamatosan a kamattámogatás mértéke – és valószínűsíthetően nő ezzel párhuzamosan a törlesztőrészlet –, hanem kiszámítható marad a törlesztés. Emellett számos adminisztratív korlátot is eltöröltek, ami az ügyfelek közül többen is kifogásoltak.

Ahhoz viszont, hogy a piac igazán élénkülni tudjon, további kedvezményekre lenne szükség. Becsei szerint sok ügyfél attól tartva nem veszi fel a kölcsönt, hogy fél, a hatodik évtől nagymértékben – várhatóan 20-25 százalékkal – megemelkedik a törlesztőrészlete. Az OTP épp ezért azt javasolja, hogy a használt lakásoknál további öt évvel hosszabbítsák meg a kamattámogatási periódust, a második öt évben folyamatosan csökkentve a támogatás mértékét, ezzel a részletek folyamatosan közelednének a piaci hitelekéhez. A hitelintézet számítása szerint jelenleg egy ötmillió forintos húszéves futamidejű hitelnél használt lakás esetén 552,4 ezer forintnyi támogatást kell öt év alatt kifizetnie az államnak, ez az általuk javasolt konstrukcióban 752,7 ezer forintra emelkedne.

Az új lakásoknál az OTP szerint az lenne a jó megoldás, ha ötvöznék a jelenleg a piacon lévő kétféle támogatási konstrukciót. A 2009-ben, még a Bajnai-kormány idején bevezetett támogatott hitelre csak egy nagyon szűk réteg jogosult, ők viszont 20 évre kaphatnak kamattámogatást. A hitelintézet szerint jó lenne, ha a mostani konstrukciót igénybe vevő ügyfelek is megkaphatnák húsz évre a kedvezményt, ebben az esetben egy 7 millió forintos összegű húszéves hitelnél az állami támogatás összege a jelenlegi 925,5 ezer forintról 1,685 millióra növekedne. Költségvetési szinten tehát nőnének a kiadások a kedvezményes időszak kiterjesztése miatt, ám ennek egy része áfa- és más adóbevételek formájában visszakerülhetne az államhoz, ha a hitelezés következtében beindulnának a lakásépítések, felújítások.

Az OTP szerint emellett szerencsés lenne, ha a korábban beharangozott, azóta viszont csak lebegtetett állami támogatások végre konkrétan is elérhetővé válnának. Az év elején a sajtóban megjelentek azok a hírek, hogy megemelik a szocpolt, használt lakások esetében pedig ismét visszatér a vissza nem térítendő támogatás, a félszocpol. Becsei szerint ezek a hírek egy elhalasztott keresletet generáltak az ingatlanpiacon, sokan keresik fel havonta az OTP-fiókokat azzal, hogy elérhető-e már a félszocpol, és döntenek úgy a negatív válasz hatására, hogy inkább várnak még egy ideig a lakáscélú beruházásokkal a törvény megjelenéséig.

A bankok szívesen hiteleznének

A bankok többsége teljes mértékben nyitott új vállalati hitelek kihelyezésére – derül ki a KPMG Vállalathitelezési Hangulatindexéből. A hitelezési hajlandóság minden hitelcél esetén javult, de összességében még elmarad a 2011. tavaszi adatfelvételnél regisztrált szinttől. A bankok 40 százaléka a hitelkereslet növekedését érzékeli, de szektorszinten csak 30 százalékuk számít a hitelállomány növekedésére.

A hitelezési hangulat javulásában vélhetően fontos szerepe van a bankok gazdasági növekedésre vonatkozó, a korábbiakhoz képest némileg javuló várakozásainak, és az MNB által nemrég bejelentett hitelezési programnak. Míg 2012 őszén a válaszadók háromnegyede még recessziót várt 2013-ra, addig a mostani felmérésben a bankok többsége a stagnálást tartja a legvalószínűbb forgatókönyvnek.

A hitelezési hangulat javulásában vélhetően fontos szerepe van a bankok gazdasági növekedésre vonatkozó, a korábbiakhoz képest némileg javuló várakozásainak, és az MNB által nemrég bejelentett hitelezési programnak. Míg 2012 őszén a válaszadók háromnegyede még recessziót várt 2013-ra, addig a mostani felmérésben a bankok többsége a stagnálást tartja a legvalószínűbb forgatókönyvnek. -->

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.