Újabb hazai adóslista készül
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
A sajtótájékoztatón elhangzottak szerint a CRIF-fel szerződésben álló bankok és egyéb, hitelt folyósító intézmények minden részletre kiterjedő hozzáférést nyernek a kérelmezőkkel kapcsolatos, havonta frissített, minősített hiteljelentésekhez, így a kockázatalapú díjszabási szemlélet révén következetesebben és hatékonyabban szegmentálhatják ügyfélportfóliójukat.
Enrico Lodi, a CRIF Credit Bureau Services vezetője közölte: a társaság néhány hazai bankkal már meg is kötötte a szolgáltatás nyújtására vonatkozó szerződést. Arra vonatkozóan ugyanakkor, hogy konkrétan kik a szerződött partnerek, csak későbbre ígért tájékoztatást, ám annyit elárult, hogy számuk háromnál több. Emellett – tette hozzá – a magyar piacon jelentősebb piaci részesedéssel rendelkező nagyjából 25 bankkal már felvették a kapcsolatot.
A vállalat kreditbürói – hangzott el – a magyar törvényi szabályozásnak és az adatvédelmi szempontoknak megfelelően gyűjtenek hitelinformációkat. Lodi hangsúlyozta: a szolgáltatás révén a hazai hiteligénylők is gyorsabban és könnyebben juthatnak kölcsönhöz, hiszen az önkéntes adatszolgáltatás révén teljes hiteltörténetük ismertté válik. Hozzátette: Magyarországon jelenleg csak a kötelező, negatív adóslistát használják a pénzügyi szolgáltatók, így a hitelezők nem kaphatnak teljes képet a kérelmezők pénzügyi helyzetéről. A rendszer használata révén ugyanakkor a magyar bankok és más pénzügyi szolgáltatók még biztosabbak lehetnek ügyfeleik pénzügyi helyzetében, teljesebb képet kaphatnak róluk, és elkerülhetik a túlzott kockázatvállalást.
Ami a szolgáltatás árát illeti: a CRIF vezetői szerint egy ügyféladat-lekérdezés nagyságrendileg néhány száz forintos tételt jelenthet a bankoknak. Az egy lekérdezésre jutó átlagár persze – tették hozzá – a lekérdezések mennyiségének emelkedésével értelemszerűen csökken.
Arra a kérdésre, nem tartanak-e attól, hogy az önkéntes adatszolgáltatás miatt lassan töltődik fel a rendszer, Lodi úgy reagált: egy hitel-nyilvántartási rendszer attól lesz sikeres, hogy mind a pénzügyi szolgáltatók, mind az ügyfelek érzik annak előnyeit, nem pedig attól, hogy önkéntes vagy kötelező adatszolgáltatáson alapul.
Az 1988-ban alapított CRIF négy kontinensen működik, a régióban pedig – hazánkon kívül – Csehországban és Szlovákiában képviselteti magát.
Magyarországon egyébként már készül – szintén önkéntes adatszolgáltatás alapján – pozitív listás hitel-nyilvántartási rendszer: a Központi Hitelinformációs Rendszert (KHR) működtető Bisz Zrt.-nél. BM
