Kevesebb lesz az uniós pénz

Magyarország a 2014-ben kezdődött hétéves időszakban a megelőző periódushoz képest hárommilliárd euróval, 12,1 százalékkal kevesebb EU-s forrásban részesül az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Kohéziós Alapból és az Európai Szociális Alapból – szögezi le a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) havi, Periszkóp elnevezésű kiadványának legfrissebb száma. A bank közli emellett azt is, hogy eközben Szlovákia és Románia a térségben a legmagasabb arányban (21,7, illetve 19,7 százalékkal) növelni tudta a támogatását.

Az elemzés kiemeli, hogy a kelet-közép-európai és a balti térség 11 államának többsége (hét ország) az új ciklusban a közlekedési és energiahálózatok fejlesztésére fókuszálja a támogatások zömét, de jellemző a térségre a környezeti és erőforrás-hatékonysághoz kapcsolódó, illetve a kutatás-fejlesztési és innovációs projektek finanszírozása is. Ezzel szemben a közigazgatás hatékonyságára, a technikai segítségnyújtásra és a klímaváltozás megelőzésére fordítják a források legkisebb arányát.

A visegrádi országokkal összevetve Magyarország több szempontból is kilóg sorból. Egyrészt nálunk épp most csökken a közlekedési támogatások aránya (a most lezáruló ciklusban a fejlesztési pénzek 25 százaléka ment erre, most csak tíz), és hazánk elsődlegesen a foglalkoztatásra és a munkaerőpiacra koncentrál (16 százaléka megy a forrásoknak erre a célra, az eddigi 3,8 százalék helyett). De a hangsúlyok között kap helyet a kkv-k versenyképességének támogatása (10,3 százalék), valamint különböző környezeti célkitűzések (11,9 százalék).

A közigazgatás fejlesztésére Magyarország arányaiban a legtöbbet fordítja: a büdzsé 3,4 százaléka megy erre, míg a visegrádi csoport másik három állama saját magára ennél jóval kevesebbet szán, 0,2-2,0 százalékot különít el a célra. Az MFB szerint „speciális” magyar jellemző, hogy az információs és kommunikációs technológiákra a keretnek csupán 3,4 százaléka jut, míg Prága, Pozsony és Varsó 4,1–5,9 százalékot irányoz elő. Kutatás-fejlesztésre és innovációra is hazánk fordítja arányaiban a legkevesebbet: a büdzsé 10,6 százalékát, míg a régiós versenytársaknál 11,2–13,1 százalék jut erre.

Az állami bank úgy véli, mindez a hazai versenyképesség régiós lemaradásához is vezethet. Különlegesnek számít az is, hogy technikai segítségnyújtásra Magyarország mindössze 1,0 százalékot tervezett be. Ez a bank véleménye szerint „optimizmust sugall a források megfelelő arányú lehívását illetően”. A lengyel, cseh és szlovák kormány 3,4–4,0 százalékot szánt ugyanis erre a célra, miközben a 2007–2013-as ciklusban pedig 4,8 százalék volt ennek az aránya Magyarországon is.