Kezdik felsrófolni az állami cégvezetők bérét

Tévesen utalt ki az MVM-csoport decemberben 38, nem vezető állású munkavállalójának összesen 31 millió forintot – közölte a Világgazdasággal a cég. A rendes bér- és bérjellegű kifizetésen túli juttatást technikai hiba okozta, amelynek kijavításáról a csoport tagvállalatai már intézkedtek, a tévesen utalt összegeket a munkavállalóknak vissza kell fizetniük. Mindenesetre e furcsa baki kiszivárgásának ténye elegendő volt ahhoz, hogy elterjedjen a pletyka, az MVM-csoport vezetői most mégiscsak visszakapták a 2013 végén visszafizettetett, havi 2 millió forint feletti jutalmaikat és prémiumaikat. Ezt az MVM határozottan cáfolta.

A második Orbán-kormány felszólítására az állami tulajdonú társaságoknál dolgozók 89 százaléka, míg az akkor hivatalban lévő vezetők közel 95 százaléka adta vissza 2014 tavaszáig egy összegben, illetve 2014 végéig részletben a havi 2 millió feletti juttatásait. Ám hogy ezen kierőszakolt gesztus jogszerűsége mennyire vitatható, az is igazolja, hogy az azóta az állami cégektől eltávozottak sorra nyerik a pereiket jutalmaik, prémiumaik visszafizettetése miatt.

Több állami cég vezetője egyébként 2014-ben és 2015-ben sem kapott prémiumot és jutalmat, miközben a 2010-ben bevezetett takarékossági intézkedésekkel havi bérüket bruttó 2 millió forintban korlátozták. Ezt hatálytalanította a kormány szeptember 15-i rendelete, előírva, hogy „a vezetői juttatásokat és követelményeket közelíteni szükséges a piaci vezetői bérekhez és követelményekhez, továbbá a jelenlegi prémiumok jelentős részét be kell építeni az alapbérbe”. Ez alapján a vezetői bérplafont a pénzügyi szektorban 5 millióra, az energiaszolgáltatóknál és a kiemelt stratégiai jelentőségű cégeknél 4 millióra, míg a többieknél 3 millióra emelték.

Az e feletti kifizetéseket viszont az éves bér 20 százalékában korlátozták, igaz, veszteséges cég ilyen címen nem utalhat pénzt. Ugyanakkor egy újabb kormányrendelet december végén az 5 milliós kategóriába tette át az MVM-et, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőt, a Szerencsejáték Zrt.-t  és a MÁV-ot. Az MVM-nél még nincs döntés arról, hogy pontosan kiknek és mennyivel emelkedik a javadalmazása, de a bértömeg nem változik. Lapunkkal a villamosenergetikai cégnél érzékeltették, hogy csak a jutalmakat, prémiumokat építik be a fizetésekbe.

Köt a titoktartás

Mint azt lapunk megírta, a 2014 végén államosított MKB Bank és Budapest Bank elnök-vezérigazgatói, Balog Ádám és Zolnai György már tavaly is többet kereshettek az 5 milliós havi bruttó bérplafonnál, s prémiumuk is magasabb volt a 20 százalékos limitnél, még ha bankjaik 2014 végi veszteségeit 2015 első felében sikerült is nyereségbe fordítaniuk. Lapunk megkeresésére az MKB-t szanáló Magyar Nemzeti Bank azt közölte, a szanálásról szóló törvény őt titoktartásra kötelezi.

A BB pedig a Világgazdaság újságírójának közérdekű adatigénylésére azt válaszolta, hogy az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény alapján a személyes adat fogalma alá nem eső adat lehet csak közérdekű, márpedig a vezérigazgató bére személyes adat. Ám hozzátették, hogy Zolnai fizetését a korábbi tulajdonos, a General Electric Global Financing Holding Inc. határozta meg a piaci bérszinteknek megfelelően. Márpedig úgy tudni, a külföldi tulajdonú bankok havi bruttó 7–10 millió forint közötti béreket fizetnek leánybankjaik első számú vezetőinek.