Lassan nő a cascopiac

Nemcsak a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) tarifák drágulása miatt bosszankodhatnak az autósok, lassan a cascodíjak is követik a kötelezőt a statisztikák és a biztosítók beszámolói alapján. A cascopiac díjbevétele az idén az első fél évben a jegybank adatai szerint 6,3 százalékkal bővült, az átlagdíj pedig 5,4 százalékkal emelkedett. A Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) adatai alapján ennél kisebb mértékű volt a drágulás, a tarifák a tavalyi év közepe óta mindössze 4 százalékkal emelkedtek, egy átlagos cascoszerződésben 79 210 forintos éves díj szerepelt.

Ebben azonban benne van a 15 százalékos biztosítási adó is, amely 2013 óta terheli a cascót. A díjak pedig a lassú növekedés ellenére még mindig alig érik el az adó előtti 2012-es szintet. Vannak olyan szakértők, akik szerint kizárólag a két éve bevezetett köztehernek köszönhető a mostani áremelkedés. „A biztosítási adó fokozatosan épül be a termékbe, és további növekedést nem prognosztizálunk” – mondja Csikós Dániel, a Genertel vezérigazgatója.

A cascodíjak emelkedése – akárcsak a kötelező esetében – nem egyformán érinti a lakossági és a céges ügyfeleket. „Tapasztalataink alapján a lakossági termékeknél kisebb, míg a flottáknál nagyobb mértékű volt a díjemelkedés” – mondja Flamich Gábor, a Signal főosztályvezetője.
Míg a kötelezőnél a kárhányad gyors emelkedésével indokolták a piaci szereplők az idén két számjegyű mértékű drágítást, a cascónál már nem ennyire egyértelmű a helyzet.

A kárköltségek a cascónál is emelkedtek – mondja Szabó Imre, a Groupama gépjármű-biztosítási főosztályvezetője, és nőtt a kárgyakoriság a Köbe, az Aegon, a Signal és az Union tapasztalatai szerint is. A biztosítók többsége viszont úgy látja: a cascónál csak kisebb mértékben ugrott meg a károk száma, mint a kgfb-nél. „A casco kárgyakoriság sokkal kisebb mértékben ingadozott az elmúlt években, mint a kgfb-s kárgyakoriság” – mondja Maják Viktor, az Union kommunikációs igazgatója. A 2011–2013 közötti időszakban nem érzékeltek jelentős csökkenést – szemben a kgfb-vel –, és a mostani növekedés is kisebb arányú.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a cascokárhányad valóban nem szállt el annyira az elmúlt években, mint a kgfb-s. A legrosszabb évük 2011-ben volt a biztosítóknak, akkor a beszedett díjak 68,5 százalékának megfelelő kártérítést fizettek ki, tavaly azonban már 60 százalék alatt volt a kárhányad, ami az idén tovább mérséklődött. A kötelezőnél is javultak a mutatók tavalyhoz képest, a kgfb-nél egyébként 2013-ban volt a csúcson a kárhányad, akkor meghaladta a 82 százalékot.

A cascopiac mindenesetre a biztosítók szerint az idén már valószínűleg bővülni fog, és ennek két alapvető oka van. Az egyik az átlagdíjak emelkedése, a másik pedig a szerződések számának növekedése. Flamich úgy látja: egyre több autót helyeznek olyan finanszírozással forgalomba, amely mellé előírják a cascót, ő így összességében véve arra számít, hogy az idén 5-6 százalékkal nőhet a cascopiac. Maják Viktor ennél is nagyobb, 6-8 százalékos piacbővülést prognosztizál, és ennek fő motorja az átlagdíjak emelkedése lehet. Igazi fellendülés viszont akkor jelentkezne ismét a piacon, ha beindulna az autóhitelezés.

Az autóhitelek év végén várható forintosítása sem fogja megbolygatni a cascopiacot. Az érintett autókra kötött cascók fordulónapja többnyire január 1-je, így az év végi szerződésmódosítások után az autósok elvileg a biztosítással is foglalkozhatnak majd. Tömeges hitellezárásra és finanszírozóváltásra viszont nem számítanak a Signalnál. Az Aegonnál is úgy vélik most: a hitelek forintosítása valamelyest serkenti ugyan a cascoszerződések átdolgozására irányuló igényt, de nem lesz számottevő hatása. Tóth Sándor, a Köbe ügyvezetője sem számít komoly hatásra, mivel a forintosítás elsősorban a régebbi évjáratú autókat érinti majd, amelyekre ritkábban kötnek cascót.