Megállapodtak a bankszanálási mechanizmusról

Tíz év alatt jöhet létre az a bankszanálási alap, amelyről megállapodtak csütörtökre virradóra az Európai Unió pénzügyminiszterei. Az idő soknak tűnhet, ám egyelőre az is kétséges, mikortól is kell számolni. A sokadik próbálkozásra, az Ecofin rendkívüli, 12 órásra húzódó ülésén kialakított megoldásra ugyanis még az Európai Parlamentnek (EP) is rá kell bólintania, márpedig ez nem lesz könnyű menet.

Nem véletlen, hogy Györkös Péter, Magyarország Európai Unióhoz delegált nagykövete is arról beszélt: a magyar álláspont még nem kristályosodott ki. Mint fogalmazott brüsszeli sajtótájékoztatóján: a kormány álláspontja az, hogy „a csatlakozáshoz most méltányos feltételek alakultak ki, de erről felelős döntést csak akkor lehet hozni, ha minden alkatrész a helyén van”. Vagyis valamikor a tavasz végén, amikor a mandátuma végéhez közeledő EP-vel is sikerül egyezségre jutni.
Györkös mindenesetre pozitív fejleményként emelte ki, hogy a megállapodás választ adott arra a magyar felvetésre is, hogy az euróövezeten kívüli országok a valutaunió tagjaival azonos jogokkal vegyenek részt a szanálási rendszerben. Ezt egyfelől a megállapodásnak az a pontja garantálja, amely szerint a kialakítandó hibrid rendszert részben egy kormányközi megállapodás szabályozza majd, másfelől pedig az, hogy az EU valutunión kívüli országai is azonos feltételekkel csatlakozhatnak, ha akarnak.

A rendszerhez való csatlakozás az euróövezeti államok esetében automatikus, arról csak Magyarország és a másik kilenc eurózónán kívüli ország dönthet. Györkös jelezte: Nagy-Britannia már a kezdetektől elzárkózott a csatlakozástól, a többi nyolc állam – Magyarországhoz hasonlóan – kivár.

A kivárás és az időhúzás azonban nem brit vagy magyar sajátosság: az a csaknem másfél év, amely azóta telt el, hogy a négy uniós vezető – José Manuel Barroso bizottsági elnök, Martin Schulz, az EP, Mario Draghi az Európai Központi Bank elnöke, illetve az Európai Tanácsot vezető Herman Van Rompuy – aláírta a bankunió felállításáról szóló szándéknyilatkozatot, látszólag tétlenül telt el. A legkomolyabb fejlemény a bankfelügyelet felállítása volt, amelyről az állam- és kormányfők éppen egy éve, a tavaly decemberi csúcstalálkozójukon egyeztek meg, az EP azonban csak idén szeptemberben hagyta jóvá.

„Rettentő lassan halad a folyamat: a bankunió három pillérének – a felügyelet, a szanálás és a betétbiztosítás közös rendszerének – a kialakítása haladgat ugyan, de a készülő tervezetek is egyre szerényebbek, miközben ennél jóval többre lenne szükség” – nyilatkozta ezzel kapcsolatban Andor László. Az Európai Bizottság foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős tagja ugyanakkor azt is kiemelte: a bankunió nem az euróövezet, hanem az unió egészét lefedő egységes piac logikájából fakad, annál is inkább, mivel a bankok működése nem csak transznacionális, de akár különféle valutákat használó országokat érint. Így pedig az mindenkinek érdeke, hogy minél több országra terjedjen ki az új intézményrendszer – érvelt a biztos.

Ha egy bank bajba kerül, a szanáláshoz először saját eszközeit kell felhasználnia. A „bail in” (belső feltőkésítés) 8 százalékot tehet ki, ha ez nem elég, akkor jön a nemzeti hozzájárulás (betétbiztosítási alap vagy a költségvetés). Ha ez sem elég, akkor jöhet az 55 milliárdos alap, és ha ez is kimerül, csak akkor fordulnak a korábban az első helyen felhasznált uniós alapokhoz (ESM vagy, mint 2008-ban Magyarország esetében, a BOP). Az még mindig kérdés, hogyan lehet egy hétvége alatt véghezvinni a szanálást úgy, hogy abban nem csak a bank vezetése, de a helyi és az európai bankfelügyelet, független szakértők, illetve az Európai Bizottság is részt vesz.

Ha egy bank bajba kerül, a szanáláshoz először saját eszközeit kell felhasználnia. A „bail in” (belső feltőkésítés) 8 százalékot tehet ki, ha ez nem elég, akkor jön a nemzeti hozzájárulás (betétbiztosítási alap vagy a költségvetés). Ha ez sem elég, akkor jöhet az 55 milliárdos alap, és ha ez is kimerül, csak akkor fordulnak a korábban az első helyen felhasznált uniós alapokhoz (ESM vagy, mint 2008-ban Magyarország esetében, a BOP). Az még mindig kérdés, hogyan lehet egy hétvége alatt véghezvinni a szanálást úgy, hogy abban nem csak a bank vezetése, de a helyi és az európai bankfelügyelet, független szakértők, illetve az Európai Bizottság is részt vesz. -->