BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Alig kell a hosszú távú betét

A válság kapcsán kialakult forrásínség ellenére továbbra sem kápráztatják el a hosszú távú betétlekötésekben gondolkodó ügyfeleket a bankok: az egyéves lejáratra kínált kamatok még több piaci szereplőnél alacsonyabbak, mint a néhány hónapos betéteké.

A helyzetet jól illusztrálja, hogy a lakossági megtakarítási piacon aktívabb kilenc hazai hitelintézet közül öt ugyanazt a kamatot kínálja, mint 6 hónapos időtávra, háromnál pedig még alacsonyabb is az egyéves futamidőre szóló ráta.
A hosszú lejáratú betétek alacsonyabb respektjét alátámasztják a Magyar Nemzeti Bank statisztikái is. Ezek szerint februárban átlagosan évi 5,76 százalékos kamatot fizettek a háztartások éven belül lekötött betéteire a pénzügyi szolgáltatók, míg az egy évnél hoszszabb lejáratoknál több mint egy százalékponttal alacsonyabb volt a szerződésekben szereplő ráta. Igaz ugyanakkor, hogy a jegybanki alapkamat 2008. novemberi csúcsa óta némileg csökkent a rövid lejáratok javára írható különbség, hiszen akkor az éven belüli betéteknél regisztrált 11,19 százalékos átlagkamat még 1,8 százalékponttal haladta meg a hosszú távú megtakarításokét.
Az egy éven túli lejáratú lekötött betétekből pedig meglehetősen szolid a kínálat a piacon. Jelenleg a CIB Bank tart a palettán egy 18 hónapos betétet, évi 5,55 százalékos kamat mellett, az UniCredit pedig kétéves futamidő mellett kínál 5,50 százalékos kamatot.
Ezzel együtt az elérhető kamatok szintjével nincs nagyobb gond az egyéves futamidejű betéteknél sem. A jelentősebb szolgáltatók közül jelenleg az MKB Bank ajánlata tűnik a legmeggyőzőbbnek egy évre, ennél a konstrukciónál csaknem 6 százalékos kamatot zsebelhet be az ügyfél. Az MKB-n kívül még négy szereplőnél éri el az öt százalékot az évi kamat, kettőnél – a CIB-nél és az Ersténél – pedig pont a jegybanki irányadó rátának felel meg. Mindezek tükrében pedig akár kifizetődőek is lehetnének az ügyfeleknek ezek a konstrukciók, hiszen viszonylag hosszú időtávra bebetonozhatnának maguknak a csökkenő kamatkörnyezet miatt attraktívnak is nevezhető hozamot.
A viszonylag jó ajánlatok ellenére ugyanakkor nem sikerült a hosszabb távú lekötések irányába terelni a hazai ügyfeleket: a jegybanki statisztikák szerint februárban a háztartási betétállomány alig több mint 8 százalékát tartották egy éven túli lejáratú betétben.
A szerény kínálatot persze nagyon nagy mértékben indokolja a lakossági ügyfelek oldaláról megmutatkozó érdektelenség. Bár a háztartások többségének nincs rövid távú, konkrét megtakarítási célja, a lakossági ügyfelek többsége általában ódzkodik a hosszabb távú elkötelezettségtől, tartva az esetleges soron kívüli feltöréssel járó kamatveszteségtől.
Ez a helyzet pedig várhatóan nem is változik meg a közeljövőben, hiszen a jelenleg kínált, öt százalék körüli éves kamatok nem elegendők az ügyfelek figyelmének a felkeltéséhez. A csökkenő kamatkörnyezet miatt pedig a megtakarítások elkezdtek visszaáramlani a befektetési alapokba, ami szintén nem abba az irányba mutat, hogy növekedne a hosszú betétek iránti igény. Ráadásul a hazai hitelintézetek többsége az elmúlt hónapokban bevezetett tartós befektetési számla (tbsz) felé igyekszik terelni a hosszú távú megtakarításokban érdekelt ügyfeleket több, a konstrukcióhoz direkt kifejlesztett termékkel. A legtöbb piaci szereplő befektetési alapokkal, azokkal kombinált betétekkel, illetve saját kötvényekkel bombázza a tbsz iránt érdeklődő ügyfeleit. BM

Nem gondolunk a nyugdíjra

Miközben a magyarok fele szerint az állam felelőssége, hogy gondoskodjon a nyugdíjasokról, azt mindössze 3 százalékuk hiszi, hogy nyugdíjba vonulásukkor biztosítja is majd részükre a megfelelő mértékű juttatást – derül ki az Aviva csoport nemzetközi kutatásából.

Ennek ellenére igen alacsony azon aktív korúak aránya, akik rendszeresen tesznek félre nyugdíjaséveikre. A kutatásból kiderül: itthon az emberek ahelyett, hogy aktív korukban rendszeresen félretennének, inkább arra számítanak, hogy a nyugdíjkorhatár elérése után is dolgozhatnak.

Ezzel együtt Európában sem mindenhol tudatosabbak az ügyfelek, bár a legtöbb országban már felismerték az öngondoskodás jelentőségét.




Ennek ellenére igen alacsony azon aktív korúak aránya, akik rendszeresen tesznek félre nyugdíjaséveikre. A kutatásból kiderül: itthon az emberek ahelyett, hogy aktív korukban rendszeresen félretennének, inkább arra számítanak, hogy a nyugdíjkorhatár elérése után is dolgozhatnak.

Ezzel együtt Európában sem mindenhol tudatosabbak az ügyfelek, bár a legtöbb országban már felismerték az öngondoskodás jelentőségét. Alig kell a hosszú távú betét Betétek megoszlása -->

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.