Brutális nyereségeket produkáltak a nyugdíjkasszák

Minden hazai magán-nyugdíjpénztári portfólió árfolyama emelkedett az idén, sőt valószínűleg az értéküket is megőrizték a befektetések – ez derül ki a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) honlapján közzétett árfolyamadatokból. A befektetéseiket legsikeresebben kezelő kasszák ráadásul már százalékosan két számjegyű nyereséget értek el az év eleje óta, vagyis jó néhány százalékpontos reálhozamot produkáltak. A tagok megtakarításainak mintegy négyötödét kezelő növekedési alapok közül négynek a hozama is meghaladta január óta a 10 százalékot, a versenyt a Dimenzió és az ING vezeti egyaránt 10,9 százalékos nyereséggel, és alig marad el tőlük az OTP a 10,84 százalékos teljesítményével. A legrosszabbul teljesítő növekedési alapok az Erste és az Évgyűrűk portfóliói voltak, ezek január óta 4,5–5 százalék között szedtek magukra, ám valószínűleg ezek a pénztárak is reálhozamot értek el.

A cikkhez tartozó jegyzet itt olvasható!

A portfóliók hozzávetőlegesen ötödét kitevő kiegyensúlyozott alapoknál sincs az idén olyan veszély, hogy a befizetések ne őrizték volna meg az értéküket. A legrosszabbul teljesítő alap (Évgyűrűk) is csaknem 5 százalékos hozamot ért el bő 10 hónap alatt, míg a legjobb portfólió, amelyet a Dimenzió jegyez, 10,6 százalékos pluszban áll. A pénztári vagyon elenyésző részét kezelő, legkisebb kockázatú klasszikus alapoknál vannak a legalacsonyabb hozamok az idén, de még ezek is infláció körüli vagy a fölötti teljesítményt nyújtottak. A legrosszabbul teljesítő kasszák hozama 4 százalék körül van január óta, a legjobbaké pedig meghaladja a 8 százalékot.

Bár a 2008-as fekete évben a pénztárak átlagosan 20 százalékos mínuszba kerültek, tavaly év eleje, a választható portfóliós rendszer kezdete óta vizsgálva már többen is kifejezetten imponáló eredményeket értek el. Az OTP Magánnyugdíjpénztár növekedési alapja például szűk 22 hónap alatt 45 százalékot emelkedett, és 40 százalék fölötti hozamot produkált az ING, a Dimenzió és a Quaestor növekedési portfóliója is. A kiegyensúlyozott alapoknál is a Dimenzió, az ING és az OTP hármas áll a dobogó különböző fokain, de összesen hat olyan kassza volt (vagyis a pénztárak harmada), amely 30 százalékosnál nagyobb hozamot ért el 2009 januárja óta a közepes kockázatú alapjával.

Szintén fél tucat olyan magánkassza volt, amely 20 százalékosnál nagyobb nyereséget könyvelhetett el ez idő alatt a klasszikus alapjánál. A legalacsonyabb hozamok a választható portfóliós rendszer kötelezővé tétele óta 13–15 százalék között alakultak – vagyis tavaly év eleje óta bőven reálhozamot eredményeztek a tagok számára. Ami a pénztárak költségeit illeti, a PSZÁF ezt is igyekezett nemrég átláthatóvá tenni, és közzétette a kasszák díjterhelését. Ezen a téren nagy az eltérés az egyes pénztárak között, a legkisebb, a vagyonra vetítve 0,53 költséggel a Villamos-energiaipari Társaságok Nyugdíjpénztára, a legdrágábban, 1,35 százalékos díjterheléssel az Erste pénztára működött. A hozamok és a költségek között egyébként fordítottnak tűnik az összefüggés, hiszen az elmúlt szűk két év során a legjobban teljesítő pénztárak díjterhelése alacsonyabb volt az átlagnál.

A szövetség beadványában rámutatott: a magán-nyugdíjpénztári tagdíjak 0 százalékban történő meghatározása és a levont 8 százalék nyugdíjjárulékká történő átalakítása a magán-nyugdíjpénztárakból folyósítandó ellátást, s így a nyugdíjak egészét csökkenti. Az ellátások fedezetéből ugyanis kiesik 14 havi tagdíj és annak az évek során felhalmozódó hozamai, s ez nem ellentételeződik a társadalombiztosítási nyugdíj magasabb összegében.

A köztársasági elnök által aláírt törvény ezenfelül visszamenőleges hatályú, mivel úgy rendelkezik, hogy a 2010. november 1. és 2011. december 31. közötti időszakban esedékes befizetésekre vonatkozóan érvényesül a tagdíj 0 és a nyugdíjjárulék 9,5 százalékos mértéke.

A szövetség beadványában rámutatott: a magán-nyugdíjpénztári tagdíjak 0 százalékban történő meghatározása és a levont 8 százalék nyugdíjjárulékká történő átalakítása a magán-nyugdíjpénztárakból folyósítandó ellátást, s így a nyugdíjak egészét csökkenti. Az ellátások fedezetéből ugyanis kiesik 14 havi tagdíj és annak az évek során felhalmozódó hozamai, s ez nem ellentételeződik a társadalombiztosítási nyugdíj magasabb összegében.

A köztársasági elnök által aláírt törvény ezenfelül visszamenőleges hatályú, mivel úgy rendelkezik, hogy a 2010. november 1. és 2011. december 31. közötti időszakban esedékes befizetésekre vonatkozóan érvényesül a tagdíj 0 és a nyugdíjjárulék 9,5 százalékos mértéke. Nyugdíjpénztári hozamok -->