Először 14 hónapra függesztette fel a kormány a magán-nyugdíjpénztárakhoz áramló járulékbefizetéseket, majd később olyan feltételeket szabtak a magánpénztári tagoknak, mely arra késztette majdnem mindegyiküket, hogy lépjenek vissza az állami nyugdíjrendszerbe. Akik mégis magánpénztári rendszerben maradtak mostantól 10 százalékos járulékbefizetésük képzi nyugdíjuk alapját, miközben a munkáltató továbbra is fizeti utánuk a 24 százalékos tb-járulékot.
A törvényt az Alkotmánybíróság vizsgálja, ezzel kapcsolatban további részleteket itt olvashat!
A több mint 3 millió korábbi pénztártag 3 ezer milliárd forintot meghaladó megtakarítása azonban gyorsan eltűnik. A Stabilitás Pénztárszövetség szerint 350-400 milliárd forint maradhatott a nyugdíjkasszáknál. Végül 97 ezer taggal működhetnek tovább azok a pénztárak, melyek talpon maradtak. A törvény szerint 2 ezres taglétszám alatt nem működhet egy nyugdíjpénztár, azonban nem minden kasszának sikerült elérnie ezt a számot: nekik fél évük maradt, hogy átcsábítsanak tagokat a többi pénztártól.
A maradók arányáról és a talpon maradt pénztárakról itt olvashat!
Így azok maradtak a nyugdíjkasszáknál, akik magasabb jövedelemmel rendelkeznek, s már jelenleg is sokmilliárd forintos megtakarítást halmoztak fel. A maradók egy főre eső átlagos vagyona 3,6 és 4,1 millió forint között szóródhat, míg korábban (3 millió pénztártagnál) alig haladta meg az áltagos 1 millió forintos értéket a felhalmozott pénzösszeg.
A költségvetés is kapott a nyugdíjvagyonból. Az idei évben 530 milliárd forinttal pótolják az állami nyugdíjrendszer hiányát, jövőre pedig 250 milliárd forintot csatornáznak be a költségvetésbe emiatt. Közgazdászok között az konszenzus alakult ki, hogy a „nyugdíjreformnak” csak akkor fogadható el, ha teljes egészében az államadósság csökkentésére fordítják az államhoz került pénzeket. „Ez az egyetlen elfogadható cél” – fogalmazott korábban Suppan Gergely, a TakarékBank közgazdásza.
A kormány azt ígérte, hogy a visszalépőknek kifizetik a reálhozamot, így tovább csökken az az összeg, mely az államadósság csökkentésére kerülhet. A Világgazdaság Online becslése alapján 100 milliárd forintot minden bizonnyal meghaladja a reálhozamok kifizetése. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) becslése alapján a maradók vagyona és a reálhozam kifizetése összesen 600 milliárd forint lehet – mondta Borbély László András, az ÁKK vezérigazgató-helyettese a portfolio-nak adott nyilatkozatában.
Ezzel mintegy 1600 milliárd forint körüli összeg maradhat adósságcsökkentésre, és az sem biztos, hogy a teljes összeg ezt a célt szolgálhatja, ugyanis 400 milliárd forint körüli vagyont részvényekben tartanak nyilván, melyek értékesítése kérdéses. Így legjobb esetben is - ahogy az NGM is jelezte - csak 7-8 százalékponttal csökkenhet a 20 ezer milliárd forintos államadósság, mely 5,3-6,0 százalékot jelenthet a GDP arányában.
Az NGM hangsúlyozta: ennek nagyjából a fele azonnal csökkenti a bruttó adósságot, hiszen a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapba kerülő állampapírokat bevonják.
Várni kell a hozamra
A legfrissebb várakozások szerint ősz elejéig is várni kell a hozamok kifizetésére. Ám egyes tagok már júniusban is megkaphatják a reálhozamot. Aki nyilatkozik a pénztáránál, hogy kifizetésre kéri a reálhozamát, vagy önkéntes számlájára utaltatná, az hamarabb hozzájuthat pénzéhez. Azonban aki elmulasztja a nyilatkozattételt, az levelet kap a pénztárától március első napjaiban, majd ha 30 napon belül nem válaszol, akkor otthonába küldik reálhozamot. Továbbá aki nem váltott pénztárat az várhatóan korábban kapja meg a pénzt, mert a "váltóknál" bonyolultabb a hozam kiszámítása.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.