Ilyen a többség - Megtakarítás nulla, a pluszpénz mehet a rezsire

A válaszadók szerint a gazdasági körülmények nem különösebben kedveztek a komolyabb megtakarítások képzéséhez - olvasható a felmérésben. A jövőre vonatkozóan sem festettek fel optimista képet a válaszadók: az alacsony megtakarítási arány mellett csupán hatoduk bízik abban, hogy félretett vagyona a következő hónapban gyarapodni fog, közel kétharmaduk nem számít sem jövedelmének, sem megtakarítási képességének változására.

Nagyon kevesen tartják már nem banki típusú befektetési termékekben vagyonukat, mindössze a válaszadók 4 százaléka nyilatkozott úgy, hogy készpénzben, vagy más nem banki termékben (például nemesfém, műtárgy) vannak megtakarításai.

A 2011-től érvényes adóváltozásokkal kapcsolatban keletkező többlet-jövedelmet a megkérdezettek több mint fele (55 százaléka) a havi fix kiadások finanszírozására (hiteltörlesztés, rezsiköltségek, áremelkedések kompenzációja) fordítja, 10 százalékuk teljes egészében félreteszi, 17 százalékuk azonban saját célra költi, és olyan termékeket vagy szolgáltatásokat vásárol, melyet korábban nem engedhetett meg magának.

Jelentősen, közel 10 százalékponttal nőtt azok aránya, akik már meglévő megtakarításaikat első helyen a váratlan kiadások törlesztésére képzik, a nyugdíjas évekre való takarékoskodás viszont jelenleg - a gyerekek jövőjének biztosítása után - csak a harmadik a megtakarítással rendelkezők prioritási listáján, legkevésbé pedig a műszaki cikkek vásárlására gyűjtenek a felmérésben résztvevők.

Az idén tavasszal készült adatfelvétel eredményei szerint a Raiffeisen-GFK megtakarítási index enyhén, de tovább csökkent (42,8-ról 41,3-ra) az előző negyedévhez képest, a mutatószámot meghatározó négy részindex egy kivételével szintén csökkent.