Jó hír, hogy Európa kezd kilábalni a recesszióból, ez meghatározó fontosságú a feltörekvő európai országok szemszögéből. Nem túl robusztus ez a fellendülés, gyengébb, mint az USA esetében. A gazdaságok sebezhetősége mindenesetre csökkent.
Magyarország a régiós átlaghoz viszonyítva enyhén nagyobb mértékben esik vissza; 6,7 százalékra várják az IMF szakértői a GDP csökkenését, szemben a térségi 6,6 százalékkal. Helyes gazdaságpolitikával menedzselhető lesz a gazdasági törékenység, ugyanakkor a munkanélküliség még nem tetőzött sem nálunk, sem a térségben.
Ugyanígy a nem teljesülő hitelek aránya is emelkedhet még. A régió más országai egyelőre a bankszektor rendbetételével is adósak. Ennek megfelelően a pénzügyi szektor nem lesz erős támasza a fellendülésben a reálszférának.
Ivaschenko ismét felhívta a figyelmet a devizakitettség veszélyeire, a külföldi valutában jegyzett hitelek aránya még mindig magas nálunk. Ennek kezelése is elsőrendű fontosságú a pénzügyi stabilitás fenntartása érdekében. Az IMF arra számít, hogy ezeket a kihívásokat is sikerül majd kezelnie az országnak. A potenciális növekedés üteme nehezen megbecsülhető, ám minden bizonnyal sokkal alacsonyabb a korábban vártnál. Ez a probléma különösen a szegényebb országokat érinti erőteljesen. Azzal kell számolni, hogy az állampapírok után fizetendő kockázati prémiumok és azok ingadozása is nagy marad a következő időszakban ezekben az országokban.
Az IMF szakértője az adósságállományok növekedésére is felhívta a figyelmet, ebből a szempontból hazánkat a középmezőnybe sorolta európai és régiós összevetésben is. A pénzügyi szabályozásnak sokkal előrelátóbbnak kell lennie a következő években, a pénzügyi felügyeletnek jobban figyelembe kell venni a mikro- és a makroprudenciális szempontokat, azaz az egyedi és a gazdasági szintű kockázatok kezelését.
A felzárkózást szolgálta, hogy a tőkeáramlás az elmúlt években nagy volt, ám a források máris megdrágultak és beszűkültek. Mindez a konvergenciafolyamatot is lassíthatja, ez egyébként a világ minden részén ugyanígy megfigyelhető. Magyarország esetében több mint egy százalékpontnyi negatív hatása lehet a GDP-növekedésben ennek a jelenségnek, ez Bulgária után a legmagasabb érték a régióban – derült ki a nemzetközi szervezet által végzett érzékenységvizsgálatból. A legjobb, amit a gazdaságpolitika tehet, hogy csökkenti az infláció ingadozását ebben a helyzetben, ez a kamatok ugráló mozgását is csillapíthatja. Ahol lehetőség van, ott a fiskális politikával is csökkenteni kell a válság okozta kilengéseket.
A nemzetközi szervezet szakértője szerint a jegybank részéről stratégiájának világosabb kommunikációjára lenne szükség. Ez segítene a várakozások lehorgonyzásában. Ideje újragondolni a térség néhány országának növekedési modelljét, a tőkeforrások elapadása is erre figyelmeztet. A strukturális reformok szerepe megnövekszik, a stratégiai tervek ugyanakkor még mindig hiányoznak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.