Kevesen tudnak megtakarítani, és a jövőben sem várható pozitív változás

Új mutatószámot fejlesztett ki a GfK Hungária piackutató cég a Raiffeisen Bankkal közösen: a lakossági megtakarítási indexet, amelynek legfőbb célja, hogy folyamatosan nyomon kövesse a lakosság megtakarítási lehetőségeit, szokásait, jövőbeli megtakarítási terveit, valamint beszámoljon a megtakarításokhoz fűződő lakossági attitűdök változásairól.

Az index maga elméleti síkon 0 és 100 közötti értékeket vehet fel, végső értékét pedig négy részindex egyszerű számtani átlaga alapján határozták meg – ismertette a mutatót Bacher János, a GfK ügyfélkapcsolati igazgatója. Ezek egyike a lakosság jelenlegi megtakarítási képességét méri, a másik a megtakarítási szerkezetet vizsgálja, a harmadik mutató a jövőbeni megtakarításokra vonatkozó várakozásokat nézi, míg a negyedik a megtakarításhoz való hozzáállást, attitűdöt veszi górcső alá.

A megtakarítási képesség vizsgálatánál kiderült, a jelenleg megtakarítással rendelkezők aránya a társadalomban mindössze 23,2 százalék. Ez az adat egyébként valószínűleg alulbecsüli a valóságot, hiszen Magyarországon a pénzügyi felügyelet adatai szerint több mint 1,3 millió embernek van például önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítása. A befektetési egységhez kötött életbiztosítási szerződések száma pedig a Mabisz adatai szerint 2008 végén meghaladta az egymilliót, miközben a vegyes életbiztosítási szerződéseké az 1,26 milliót közelítette. Igaz, egy ügyfél egyszerre több ilyen szerződéssel is rendelkezhetett. Bacher szerint a különbség oka az lehet, hogy sokan nem számítják be a megtakarítások közé az öngondoskodási formákat, főleg a nyugdíjcélú megtakarításokat.

A megtakarítási szerkezet alapján számolt mutatónál az index értéke annál magasabb lett, minél kockázatosabb és fejlettebb pénzügyi terméket választottak a befektetők. A nem pénzügyi jellegű megtakarítások nullás értéket kaptak, míg a legmagasabb, 100-as értéket a pénzügyi befektetésekre és más értékpapírokra osztotta ki a GfK. Az így számolt mutató 62 lett, vagyis a lakosság főleg banki, biztosítói vagy más pénzügyi szolgáltatónál forgalmazott termékekben takarékoskodik.

A lakosság meglehetősen sötéten látja a jövőt, a többség a jövedelme csökkenésére számít, így az ennek alapján képzett mutató 26,8 lett. A megtakarítási attitűd indexe, amely a pénzügyi intézményekkel és a megtakarításokkal szembeni bizalmat is feltérképezte, ennél magasabb, 44,8 pontos lett. A négy részmutató átlaga így 39,2, amely elmarad az átlagosnak tekinthető 50-es értéktől. A GfK szerint gyorsabb és számottevő javulást leginkább a jövőbeli megtakarítási várakozások, illetve a megtakarítási attitűd részindexekben remélhetünk. A másik két részindex esetében komolyabb pozitív elmozdulás csak a háztartások vagyoni helyzetének javulása, illetve a megtakarítási szokások átalakulása esetén várható. HB