Kiderült: Így kell kiszámítani a reálhozamokat!

Végre kiderült, pontosan hogyan is kell kiszámolni az állami rendszerbe visszalépett egykori magánnyugdíjpénztár-tagoknak visszajáró reálhozamot. A Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által a napokban benyújtott törvénymódosító javaslat ugyanis egyebek között ezt a homályos kérdést is tisztázza. Azt már eddig is lehetett tudni, hogy a számításnál a kasszák a május 31-i egyenleget veszik figyelembe, a vagyon átadásának határideje pedig június 12-e lesz. Csakhogy ekkor még nem áll a pénztárak rendelkezésére a májusi inflációs adat, ezért a benyújtott módosító úgy rendelkezik, a kasszáknak májusra is a pénzromlás áprilisi ütemét kell figyelembe venniük.

A kasszák tehát még június elején átadnak minden pénzt az államnak, kivéve persze a maradó tagok számlaköveteléseit. A visszajáró reálhozamot és tagdíj-kiegészítést viszont egyénekre lebontva ráérnek július 20-ig kiszámolni, ez ugyanis a határideje annak, hogy visszakérjék a pénzt a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alaptól. A kaszszáknak a nem azonosított, úgynevezett függő tételeket is át kell adniuk az államnak, ezekről, ha időközben kiderül, hogy melyik számlatulajdonoshoz tartoznak, havonta értesítik a kasszák az alapot. Arról, hogy a tagoknak pontosan meddig kell visszaadni a nyugdíjalaptól visszakapott pénzt, a most beadott módosító indítvány nem rendelkezik, korábban arról volt szó, egy kormányrendelet szabályozza majd ezt a kérdést, és augusztus végéig kell a pénztáraknak utalniuk.

A Stabilitás Pénztárszövetség számítása szerint nagyjából 220 milliárd forint jár majd vissza a tagoknak, akiknek a döntő többsége, mintegy 95-96 százaléka készpénzben vagy bankszámlára utalva kérte a pénzt. Csak 3-5 százalék rendelkezett úgy, hogy önkéntes nyugdíjpénztári számlára fizessék be az összeget annak ellenére is, hogy ebben az esetben 20 százalékos adó-viszszatérítés járna. Néhány olyan visszalépő is akadt egyébként, aki az állami rendszerben létrehozandó egyéni számlájára kérte a reálhozam átutalását. Aki nem rendelkezett sehogy, annak a pénztárnál megadott címére kipostázzák majd a reálhozamot, ha ez valamiért nem sikerül – például rossz a megadott cím –, az állami nyugdíjalapba vándorol a visszajáró.

A most benyújtott törvényjavaslat figyelembe veszi azt is, hogy a júniustól már nemcsak bevétel, de vagyon nélkül is maradt pénztárak nehezen tudják teljesíteni a reálhozam kifizetésével járó kötelezettségeiket. A kasszák normális esetben a tagdíjbefizetésekből vonhatnak el pénzt a működésükre, jelenleg azonban nem érkeznek hozzájuk befizetések, ezeket ugyanis decemberig átirányították az állami nyugdíjrendszerbe. Áthidaló megoldásként az intézmények havonta 265 forinttal csapolhatják meg a tagok számláit a pozitív hozam terhére, hogy biztosítsák a működésüket, ha viszont a vagyont átadják az államnak, erre már nem lesz lehetőségük, csak a kisszámú maradó pénztártag számlájának terhére érvényesíthetik a költségeiket.

Ez viszont veszélyeztetheti a visszalépő tagokkal történő elszámolást, így az intézmények a törvényjavaslat szerint május 31-én 795 forinttal megcsapolhatják a visszalépők számláit. Ha azonban az így hozzájuk került pénzt nem használják fel teljes mértékben, a visszajárót szeptember közepéig át kell utalniuk az állami nyugdíjalapba.