Kivárást javasló kasszák

Az Országgyűlés által hétfőn elfogadott törvényjavaslatokban nyoma sincs annak, hogy a magánnyugdíjpénztárak tagjait az állami milyen módon kárpótolja majd a következő 14 hónap elvonása miatt – figyelmeztetett tegnapi sajtótájékoztatóján a Stabilitás Pénztárszövetség. A mintegy hárommillió pénztártag havonta átlagosan tízezer forintnyi tagdíját már ez év novemberétől elvonja az állam, amely egyúttal a visszalépés lehetőségét is megnyitotta a tagság felé. A visszalépőknek azt ígéri a kormány, hogy nem éri őket veszteség, kérdés viszont, mi lesz azokkal, akik kitartanak a kasszák mellett; visszakapják-e majd az elvont tagdíjakat, vagy beszámítják-e ezeket a befizetéseket később a társadalombiztosításból származó nyugdíjukba, amelynek negyedéről a kasszákba való belépéskor lemondtak.

Amíg ezeket a részletszabályokat nem lehet tudni, a pénztárszövetség azt tanácsolja tagjainak, hogy ne lépjenek vissza az állami rendszerbe, mert – például öröklés esetén – rosszabbul is járhatnak – figyelmeztetett Nagy Csaba, a Stabilitás elnöke. A tagok pénze a kasszákban az átmeneti időszakban is teljes biztonságban van – szögezte le.

A szövetség szerint az elfogadott törvény több szempontból is ellentétes az alkotmánnyal, ezért a Stabilitás Schmitt Pálhoz fordult, arra kérve a köztársasági elnököt, hogy küldje alkotmánybírósági normakontrollra a most elfogadott törvényt. Ha ez nem történik meg, a szövetség maga fordul az Alkotmánybírósághoz, hogy helyezze hatályon kívül a jogszabályt. A pénztárak álláspontja szerint az emberek egyéni számlára kerülő, jövőbeni biztonságát szolgáló és örökölhető nyugdíjcélú megtakarításairól a kormány és az Országgyűlés nem dönthet egyoldalúan, hatástanulmányok és az érintettek véleményének kikérése nélkül.

Akik úgy határoznak, hogy vissza kívánnak térni az egypilléres rendszerbe, azokat a magánnyugdíjpénztárak ebben nem akadályozzák meg, a kasszák végre fogják hajtani a tagok döntését – mondta Nagy Csaba. Arról azonban, hogy várhatóan hányan döntenek így, a pénztárak még nem tudtak nyilatkozni, egyelőre közvélemény-kutatásokkal próbálják kideríteni, mire számítsanak. Nagyjából a tagok negyede vélekedhet úgy, hogy mindenképpen visszalép, negyedük pedig semmi szín alatt nem hagyná el a vegyes rendszert, a többi pénztártag bizonytalan. A hárommillió kliens kétharmada egyébként saját döntése alapján lépett be 1997–98-ban a nyugdíjpénztárakba, mindössze egymillió olyan tagja van a kasszáknak, akit pályakezdőként köteleztek erre. A kétpilléres rendszer mellett több független szakértő is kiállt. Kovács Erzsébet egyetemi tanár, a Nyugdíj és Időskor Kerekasztal egyik tagja arra figyelmeztetett, az első pillér nem képes alkalmazkodni a demográfiai kihívásokhoz. „Egy nyugdíjrendszerben mindig kedveznek valakiknek, ezek vagy az aktívak, vagy a nyugdíjasok” – mondta a szakember, aki a visszalépéssel kapcsolatban arra figyelmeztette a tagokat, hogy nem tudhatják, milyen rendszerbe lépnek vissza, mire nyugdíjasok lesznek, hogyan fest az indexálás, vagy hány év lesz a nyugdíjkorhatár. Az állam csak annyit tud garantálni, hogy lesznek valamilyen nyugdíjak, de azok értékállóságát már nem, hiszen legfeljebb a járulékok mértékébe tud beavatkozni, de ezekbe is csak korlátozottan.

„A nyugdíjrendszert érintő változások hatása évtizedekre szól” – figyelmeztetett Gál Róbert Iván, a Tárki kutatója. Úgy véli, a mindenkori kormányzatok elmulasztották kihasználni az elmúlt 15 év lehetőségeit, a konvergencia miatt gyorsabban növő GDP-t, és azt, hogy két nagy generáció tagjai, a Ratkó-gyerekek és a Ratkó-unokák is éppen a munkaerőpiacon voltak. Ez együttesen lehetőséget teremtett volna a felhalmozásra, de ehelyett eladósodtunk. A Ratkó-gyerekek viszont néhány éven belül nyugdíjba mennek, a Ratkó-unokák viszont nem reprodukálják saját generációjukat, így nekik a fogyasztás rovására kellene tőkét felhalmozniuk, mivel utódaik nem lesznek képesek eltartani őket. Ehhez valamilyen, lehetőleg kötelező intézményre lenne szükség, amire megfelelő lehet a magán-nyugdíjpénztári rendszer. HB

A nyugdíjkasszák azonban a PSZÁF adatai szerint a 2008-as veszteségeiket tavaly ledolgozták, sőt több nyereséget értek el befektetéseiken, mint a befizetett tagdíjak összege.

Az idén sem lehet okuk panaszra a tagoknak, az 54 nyugdíjpénztári portfólió közül 48 ugyanis évesített hozamát nézve megverte a bankbetétek kamatát.

A legjobb növekedési és kiegyensúlyozott alapok hozama kilenc hónap alatt több mint 10 százalékos lett, s a klasszikus alapok között is van olyan, amelyik január és október között több mint 9 százalékot szedett magára.

Olyan nyugdíjalap pedig, amelyik az idén negatív hozamot ért volna el, nem volt.

A nyugdíjkasszák azonban a PSZÁF adatai szerint a 2008-as veszteségeiket tavaly ledolgozták, sőt több nyereséget értek el befektetéseiken, mint a befizetett tagdíjak összege.

Az idén sem lehet okuk panaszra a tagoknak, az 54 nyugdíjpénztári portfólió közül 48 ugyanis évesített hozamát nézve megverte a bankbetétek kamatát.

A legjobb növekedési és kiegyensúlyozott alapok hozama kilenc hónap alatt több mint 10 százalékos lett, s a klasszikus alapok között is van olyan, amelyik január és október között több mint 9 százalékot szedett magára.

Olyan nyugdíjalap pedig, amelyik az idén negatív hozamot ért volna el, nem volt.-->