Májusra ígérik az egyéni számlavezetés szabályait a tb-rendszerben

A csütörtökön hatályba lépő rendelkezés szerint május végére kell elkészülnie a társadalombiztosítási (tb) nyugdíjrendszerben az egyéni számlavezetésre vonatkozó szabályozásnak. A kormányhatározat szerint a kabinet döntött arról, hogy az állami nyugdíjrendszerbe átlépő magán-nyugdíjpénztári tag egyéni számlán felhalmozott nyugdíjcélú megtakarítása az átlépést követően ugyancsak egyéni számlán legyen nyilvántartva.

A határozat kimondja azt is, hogy a nemzeti erőforrás miniszternek és a nemzetgazdasági miniszternek 2011. május 31-ig elő kell készítenie "a magán-nyugdíjpénztári átalakítás kapcsán a tb-nyugdíjrendszerre vonatkozó nyugellátási összeg számítására, a tb-nyugdíjrendszerben történő egyéni számlavezetés módjára és feltételeire, valamint a tb-nyugdíjrendszerbe átlépő magán-nyugdíjpénztári tag halála esetén a házastárs, élettárs javára történő járadékszolgáltatás módjára és feltételeire vonatkozó szabályozást".

A rendelkezés szerint az állami rendszerbe átlépő tag halála esetén az átlépést követően a számláján nyilvántartott nyugdíjcélú megtakarítását a házastársa, élettársa nyugállományba vonulása után annak nyugdíjába számítják be.

A határozat szól arról is, hogy az állami nyugdíjrendszerbe átlépő magán-nyugdíjpénztári tagok pozitív reálhozamáról az érintettek dönthetnek: felvehetik a személyi jövedelemadó alapját képező, de egyéb köztehertől mentes jövedelemként; jóváírathatják az önkéntes nyugdíjpénztári számlájukon adókedvezmény igénybevétele mellett; vagy az állami rendszerben létrejövő egyéni számlájukra vezettethetik át.

Ha az átlépő tag követelése nem éri el a nominális befizetés éves inflációval növelt összegét (negatív reálhozam), akkor az átlépő magán-nyugdíjpénztári tag tb-nyugdíjrendszerben létrehozott egyéni számláján az éves inflációval megegyező mértékben növelt összeget vezetik át.

Rögzítik: a rövid-, közép- és hosszú távú finanszírozhatóság megteremtése érdekében Magyarország visszatér a hárompilléres rendszerből a munkafedezeti (szolidaritási) és önkéntes tőkefedezeti alapú, kétpilléres rendszerre. A kabinet az állami pillér mellett fenntartja és erősíti az önkéntes befizetésen alapuló önkéntes kölcsönös nyugdíjbiztosító pénztárakat.

Biztosítják, hogy nyugdíjat csak a nyugdíj céljára befizetett összegekből lehessen finanszírozni, a költségvetés egyéb bevételei terhére nyugdíj nem fizethető, egyúttal a társadalombiztosítási nyugdíjalapba befizetett járulékokat kizárólag nyugdíjkifizetésekre lehet fordítani.

A nyugdíjreform költségét az állami és a félállami pillérek egyesítéséből finanszírozzák azzal, hogy egyéb költségvetési forrás erre a célra nem használható fel.

A határozatban megerősítik: a magán-nyugdíjpénztári tagoknak 2011. január 31-ig van lehetőségük nyilatkozniuk arról, hogy továbbra is fenntartják a magán-nyugdíjpénztári tagságukat. Akik maradnak magán-nyugdíjpénztári tagok, 2011. december 31. után a Nyugdíjbiztosítási Alapból további társadalombiztosítási ellátási jogosultságot nem szereznek, ugyanakkor részükre az állam "a szociális biztonsághoz fűződő jog érvényesítése érdekében a szociális intézmények útján – törvényben meghatározott feltételek szerint – ellátást biztosít".

A magán-nyugdíjpénztári tagság fenntartását választóknak az öngondoskodás elve alapján – a tb-nyugdíjrendszerben és a magán-nyugdíjpénztári rendszerben azonos mértékű – munkavállalói nyugdíjjárulékot kell fizetniük, amelyet 2011. december 31. után átutalnak a magán-nyugdíjpénztári számlájukra.

A kötelező magánnyugdíjpénztárakból a tb-nyugdíjrendszerbe átlépő tagok által magukkal hozott nyugdíjcélú felhalmozás összege a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapba kerül; az alap "így létrejött vagyonát képező eszközök értékesítéséből származó bevételt a Nyugdíjbiztosítási Alap fejezetnek és a központi költségvetésnek a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvényben meghatározott előirányzata javára kell befizetni, vagy azt az államadósság csökkentésére kell fordítani".

Nagy Anna kormányszóvivő a kabinet szerdai ülése után jelentette be, hogy döntött a kormány azokról az eljárási szabályokról, amelyek az állami nyugdíjrendszerbe való visszalépéshez kapcsolódnak.

Hozzátette: afelől sosem volt kétség, hogy a magyar álláspontot Brüsszelben mindenki el fogja fogadni, tekintettel arra, hogy az EU belső szabályai szerint a nyugdíjügyek kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartoznak, tehát minden tagállam maga dönti el, hogy milyen úton jár. Magyarország most visszatér a nyugat-európai útra, tehát olyan kétpilléres - állami és önkéntes - nyugdíjrendszere lesz, amilyen a nyugat-európai országok többségére jellemző. "Elhagyjuk azt a közép-európai kísérleti zónát, amely szerintem több kockázatot, mint előnyt tartogat az (e zónában) tartózkodó országok, köztük Magyarország számára" - mondta Orbán Viktor.

Hozzátette: afelől sosem volt kétség, hogy a magyar álláspontot Brüsszelben mindenki el fogja fogadni, tekintettel arra, hogy az EU belső szabályai szerint a nyugdíjügyek kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartoznak, tehát minden tagállam maga dönti el, hogy milyen úton jár. Magyarország most visszatér a nyugat-európai útra, tehát olyan kétpilléres - állami és önkéntes - nyugdíjrendszere lesz, amilyen a nyugat-európai országok többségére jellemző. "Elhagyjuk azt a közép-európai kísérleti zónát, amely szerintem több kockázatot, mint előnyt tartogat az (e zónában) tartózkodó országok, köztük Magyarország számára" - mondta Orbán Viktor. -->