Nem elég az állam

Félő, hogy végül szociális krízisbe fordul a válság. Az OECD legfrissebb, az egyes országok nyugdíjrendszereit vizsgáló tanulmánya szerint a válság hatása elsősorban a nyugdíjkorhoz közeli réteget érintette hátrányosan, hiszen a fiatal és középkorú munkavállalóknak még elegendő idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy eddigi befektetéseik visszanyerjék értéküket, jövőbeli megtakarításaik pedig gyarapodjanak.

A tanulmány szerint a kormányok különbözőképpen kezelték a válság miatt hátrányos helyzetbe került korosztály problémáit. Egyes országokban egyszeri juttatásokat biztosítottak az időseknek, volt, ahol megemelték a nyugdíjat, több kormány pedig lehetőséget biztosított arra, hogy a lakosság korábban hozzájusson nyugdíjcélú megtakarításaihoz. Felvetődött, sőt Izraelben meg is valósult a nyugdíjpénztárak közvetlen állami kimentése.

Magyarországon a nyugdíjjal kapcsolatban rendkívül bizonytalanok az emberek. Az Aviva csoport kutatása szerint a magyarok 59 százaléka nincs tisztában az állami nyugdíj mértékével, illetve a magán- és önkéntes nyugdíj-megtakarításokkal kapcsolatos lehetőségekkel, szabályozásokkal, tennivalókkal, és összességében úgy érzi, nem képes megbirkózni a nyugdíjaséveire való felkészüléssel. Ez az arány Romániában 44, Csehországban mindössze 26 százalék.

„Magyarország azon országok közé tartozik, ahol a GDP százalékában meghatározott nyugdíjcélú kiadások meghaladják az OECD-országok átlagát. Ez az egyik oka annak, hogy nálunk – illetve a régióban a cseheknél, a lengyeleknél és a románoknál – állami ösztönzőkkel támogatják az öngondoskodási megoldásokat” – hívja fel a figyelmet Zolnay Judit, az Aviva Életbiztosító értékesítési és marketingvezérigazgató-helyettese. A szakember szerint az egyén felelőssége kiválasztani azokat a hosszú távú megtakarítási lehetőségeket, amelyek később biztosítják számára a megszokott életszínvonalat. Ez viszont még kevesekben tudatosult, sokan az államtól várják a nyugdíjkérdés megoldását.

A nyugdíjasévek anyagi biztonságáról történő gondoskodást is sokan halogatják, pedig azt nem a nyugdíjba vonulás előtt néhány évvel, hanem évtizedekkel korábban, akár már a munkába álláskor érdemes elkezdeni. A befektetések hozamaiban óriási különbségek lehetnek, nemcsak a nyugdíjalapoknál, de a kiegészítő megtakarítási formáknál is. Éppen ezért a takarékoskodónak figyelembe kell venni jövőbeni céljait, korát, megtakarítási lehetőségeit, kockázatvállalási hajlandóságát, és azt, mikor szeretne a befektetéseihez nyúlni – tanácsolják az Aviva szakértői.

A nyugdíjcélú megtakarítások hosszú távú befektetések, az ezekről szóló döntéseket nem érdemes a válság tőkepiaci eredményeire alapozni. A krízis hatására viszont az ügyfelek óvatosabbak lettek, és a korábban sem túl magas kockázatvállalási hajlandóságuk tovább csökkent. Az Aviva felmérése szerint Magyarországon a kockázatkerülők aránya a 2008-ban mért 39 százalékról tavaly 46 százalékra nőtt, miközben a lengyeleknek csupán 34, a románoknak pedig 37 százaléka állítja, hogy visszafogottabb a pénzügyi rizikókat illetően.

A válság hatására ezért eleinte a magyar piacon is a tőke-, illetve a hozamgarantált termékek irányába fordultak a befektetők, a korábbi két számjegyű betéti kamatok miatt pedig a lekötött betétek népszerűsége is megugrott. „A jegybanki alapkamat folyamatos csökkentése és a tőkepiacok közelmúltbeli kiemelkedő teljesítménye miatt azonban az ügyfelek újra bízni kezdtek a kockázatosabb, ám hosszú távon nagyobb hozammal kecsegtető befektetésekben” – mondja Zolnay Judit. HB