Nyeszre váltott a magyar

Bő öt év alatt több mint 700 milliárd forint nagyságú vagyont gyűjtöttek össze a magánszemélyek hosszú távú megtakarítási számlákon. Ez az összeg megközelíti a magánnyugdíjpénztárakban felhalmozott vagyon negyedét, és a piaci szereplők szerint gyorsan nőhet is tovább.

Komoly, több mint 700 milliárd forintot jelentő vagyon halmozódott fel eddig a nyugdíj-előtakarékossági (nyesz) a tartós befektetési számlákon (tbsz), amely a már csak romjaiban létező második pillér vagyonának majdnem a negyede – derül ki a pénzügyi szolgáltatók adataiból.

A nyugdíj-előtakarékossági számlák nagyon hamar népszerűvé váltak, két év alatt, 2007 végére több mint 50 ezer számlát nyitottak, melyeken mintegy 70 milliárd forint vagyont halmoztak fel. Azóta még tovább nőtt a nyugdíj-előtakarékossági számlák jelentősége, száma és állománya. Mára a számlák száma 130 ezer fölé nőtt, a rajtuk megtakarított összeg pedig 350 milliárd forint körül alakul. Már sokan éltek a 2010 óta elérhető tartós befektetési számla lehetőségével is. Nem egészen két év alatt mintegy 100 ezer tartós betéti számlát nyitottak, és azokon majdnem 400 milliárd forintot helyeztek el.

Annak, aki nyugdíjaskorára szeretne takarékoskodni, az állami nyugdíjrendszer és a magánnyugdíjpénztárak mellett 2006. január elseje óta van lehetősége nyugdíj-előtakarékossági számlán pénzt gyűjteni. A számlán elhelyezett összeget a számlatulajdonos különböző értékpapírokba – jelzáloglevélbe, állampapírba, befektetési jegybe, illetve részvénybe és banki betétekbe – fektetheti.

A nyugdíjrendszer negyedik pilléreként működő nyugdíj-előtakarékossági számla segítségével a nyugdíjára gyűjtő személy maga döntheti el, megtakarításait milyen eszközökbe fekteti, és a piaci helyzetnek megfelelően átcsoportosíthatja azokat.

A takarékoskodásnak ezt a formáját választók adókedvezményben is részesülnek. Korábban az ilyen számlára befizetett összeg 30, jelenleg 20 százaléka, de legfeljebb 100 ezer forint adójóváírás kérhető a személyi jövedelemadóból. Aki 2020 előtt tölti be az öregségi nyugdíjkorhatárt, annak még nagyobb, akár 130 ezer forint értékű kedvezmény jár ezen a címen. Ráadásul a nyugdíjba vonulás és a nyugdíj-előtakarékossági számla legalább három éve tartó vezetése után a számlán elért hozam mentes a kamatadó megfizetése alól is.

Tavaly év eleje óta arra is lehetőség van, hogy valaki tartós befektetési számlán takarékoskodjon. Annak lényege, hogy az a magánszemély, aki ilyen számlán helyezi el magtakarításait, a törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén, részben vagy egészben (három vagy öt év után) mentesül a kamat- és az árfolyamnyereség-adó alól.

A magán-nyugdíjpénztári vagyon túlnyomó többségének állami kézbe kerülésével a nyugdíjrendszer demográfiai változások miatti kockázatai és költségei csaknem teljes egészében az államot terhelik majd. Ezért azok körében, akik tudnak és akarnak nyugdíjaskorukra takarékoskodni, felértékelődik a két említett lehetőség. Ezért a pénzügyi szolgáltatók szakemberei szerint felgyorsulhat a lakossági megtakarítások nyugdíj-előtakarékossági számlákra és tartós befektetési számlákra történő áramlása.

Az UniCredit Bank szerint a konstrukció népszerűségét segítheti a megváltozott nyugdíjszabályozás. A K&H Banknál úgy vélik, hogy az öngondoskodás növekvő igénye a jövőben mindenképpen gyorsítja a számlák terjedését. A CIB Bank szerint a kamatadó 20-ról 16 százalékra mérséklése viszont rontotta a tartós befektetési számlák relatív előnyét, ugyanakkor a személyi jövedelemadó változása pozitív hatást gyakorolhat a megtakarítások alakulására. Az OTP Banknál pedig úgy gondolják, hogy a tbsz-számlák számának jelentősebb növekedése ismét az év második felére, különösen az év utolsó hónapjaira tehető majd. Az Erste Banknál pedig arra számítanak, hogy az év végén már 20 ezer tbsz-számlán 70 milliárd forintot, és 45 ezer nyesz-számlán115 milliárd forintot kezelnek majd.