Nyugdíj: Nagyot csalódhatnak a reálhozam kifizetésére várók
A meggondolatlan váltás veszélyeire a felügyelet és a kaszszák is többször figyelmeztettek az elmúlt években, ennek következményeit az állami rendszerbe visszalépők a saját pénztárcájukon érezhetik majd. 2008-ban ugyanis a pénztárak portfólióinak zöme veszteséges lett, aki pedig egy mínuszban lévő portfóliót vitt át egy másik kasszához, a virtuális veszteséget könynyen realizálhatta, ha a fogadó pénztár későbbi hozama elmaradt az elhagyott intézményétől. Valószínűleg sokan jártak egyébként így, a Stabilitás Pénztárszövetség adatai szerint 2009 elejétől tavaly októberig a legtöbb ügyfelét, csaknem 65 ezer tagot az OTP Magánnyugdíjpénztár veszítette el. Árfolyamadatai alapján viszont éppen ez a kassza volt az, amelyiknek a növekedési portfóliója a legnagyobb hozamot érte el időközben, 2009. január elsejétől 2010 végéig 46,83 százalékot emelkedett az árfolyama. Ugyanez az alap viszont 2008-ban csaknem 33 százalékot esett, ez pedig azt jelenti, hogy jóformán csak annak a tagnak maradt reális esélye arra, hogy ledolgozza a bukást, aki az OTP-nél maradt.
A legtöbb új tagot egyébként a közepesen vagy kimondottan rosszul teljesítő kasszák szerezték az elmúlt két évben. Az Allianz több mint 75 ezer, az Axa csoport két, időközben egyesült pénztára 47 ezer, a Generali csaknem 65 ezer ügyféllel gyarapodott 2010 októberéig. Közülük az Axa alapjai mindhárom kategóriában (növekedési, kiegyensúlyozott és klasszikus) a sereghajtók közé tartoznak, aki például egy OTP-s növekedési alapot vitt át oda, jelenleg akár a pénze harmadát, negyedét is sirathatja. Ugyanez a pénztárváltó nagy valószínűséggel az áprilisban kezdődő reálhozam-fizetésnél is csalódhat, könnyen lehet ugyanis, hogy egyetlen forintot sem kap vissza.
A tagok közül a reálhozam tekintetében azok járnak majd valószínűleg jobban, akiknek a pénztára annak idején késlekedett a választható portfóliós rendszer bevezetésével. Ezt legkésőbb 2009 januárjában kellett elindítani, de voltak olyan kasszák, amelyek már 2008-ban vagy még korábban bevezették a háromféle alapot. A pénztártagok döntő többsége viszont ezeknél a kasszáknál 2008-ban a legrosszabbul teljesítő növekedési alapokba volt besorolva, és általában 20 százaléknál is nagyobbat bukott abban az évben. Az olyan tagok viszont, akiknek a pénztára kivárt az új rendszer elindításával, egy közepesen kockázatos, kiegyensúlyozott alapnak megfelelő portfólióban vészelhették át 2008-at, így lényegesen kevesebbet, jellemzően 10-15 százalékot buktak csak a befektetéseiken. Ezután pedig 2009-ben – a lehető legszerencsésebb ütemezéssel – éppen egy hatalmas tőzsderali kezdetén kerültek át a növekedési portfóliókba, amelyek az elmúlt két évben jellemzően felülteljesítették mind a kiegyensúlyozott, mind a klaszszikus alapokat.
Az is sokat számít majd, ki mikor lépett be a magánnyugdíjpénztárába, voltak ugyanis a hozam szempontjából jobb és kevésbé jó évek. A vagyon arányában a legnagyobb reálhozamot valószínűleg azok vihetik majd haza, akik már az induláskor, 1998-ban beléptek a rendszerbe. Az is könnyen előfordulhat, hogy két ugyanabba a kasszába fizető tag közül a korábban belépő alig kap majd valamit, míg a később csatlakozónak komoly összeg ütheti a markát. A kasszák életében rossz évnek számított 2003, amikor az állampapírok árfolyamesése miatt a pénztárak hozamai is a padlóra kerültek. Azok, akik ez előtt léptek be a kasszákba, kisebb reálhozamot vihetnek haza valószínűleg, mint azok, akik 2004-ben lettek tagok. Pórul járhatnak azok a fiatalok is, akik nem sokkal a 2008-as tőzsdei és állampapír-piaci összeomlás előtt léptek be, azok viszont, akik csak tavaly vagy az idén lettek magán-nyugdíjpénztári tagok, valószínűleg kapnak majd vissza reálhozamot.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.