Nyugdíjdilemma: menni vagy maradni – fogy az idő

Még tizenegy napjuk van a magán-nyugdíjpénztári tagoknak arra, hogy válasszanak: maradnak a második pillérnél és 2011 végétől bruttó fizetésük 10 százalékát ide fizetik be, cserébe lemondanak a további állami nyugdíjjogosultságról, vagy visszalépnek a tb-kasszába. Utóbbi esetben „visszatérő” megtakarításuk elvileg egyéni számlán jelenik meg, ám hogy ez pontosan mit takar, még mindig nem tudni. Mivel a visszaérkező vagyon túlnyomó részét a kormány értékesíti (az állampapírokat bevonják), valóságos pénz biztosan nem áll majd a tb-nél bevezetendő egyéni számlák mögött.

A múlt év végi határozatával a kormány életük egyik legnehezebb döntése elé állította a több mint hárommillió magán-nyugdíjpénztári tagot. Valójában ugyanis két rossz lehetőség közül kell választaniuk. Mint az a négy pénzügyi csoport által működtetett kalkulátor (www.tajekozodjon.com) számításából az esetek túlnyomó részében kiderül, a legnagyobb mértékű időskori ellátást a vegyes rendszer (vagyis a 2010-es módosítás előtti szabályozás) nyújtotta volna a tagoknak. Azzal pedig immár mindenki szembesült, hogy biztos vagy akár csak nagyon megalapozott döntést a jelenlegi körülmények között nem lehet hozni, és nem csak az idő rövidsége miatt. Mind az állami, mind a magán-nyugdíjpénztári pillér ugyanis olyan hatásoknak van kitéve – több évtizedes távon –, amelyeket ma lehetetlen megjósolni. Jól mutatja ezt, hogy a már említett kalkulátor is olyan tényezőkkel számol, mint az inflációra, a bérekre, a járulékplafonra, a nyugdíjminimumra vonatkozó kilátások, a foglalkoztatási arány kormány által előre jelzett javulása vagy a várható demográfiai folyamatok. Bár eleddig ez a legösszetettebb és legígéretesebb kísérlet a hatások számszerűsítésére, a jövőt a kalkulátor sem képes pontosan megjósolni.

A számszerűsíthető hatások mellett pedig vannak olyan további szempontok, amelyeket mindenképpen figyelembe kell venni. Az egyik a már említett demográfiai folyamatokból következik: feltehető, hogy a nyugdíjjárulék jelenlegi mértéke versenyképességi okokból nem emelhető tovább, márpedig ez esetben a negyven év szolgálati idő után járó nyugdíjak húsz-harminc év múlva a bruttó bér jelenlegi 66 százalékáról annak 30-40 százalékára csökkennek.

 Ez pusztán annak a kérdése, hogy a jövőbeli kormányok milyen szabályokat hoznak a nyugdíjak megállapítására. Az sem mellékes, hogy 2013. január 1-jével változik a tb-nyugdíj számítása. Jelenleg ugyanis a nyugdíjba menőknél az 1988-tól rendelkezésre álló átlagos nettó kereset alapján határozzák meg az összeget, 2013-tól viszont az 1988-tól rendelkezésre álló bruttó bér alapján. Újra és újra felvetődik, hogy a nyugdíjakat is adó alá vonnák, igaz, az új kormány részéről már jó ideje nem hallani ilyen tervekről.

Egyelőre viszont az is kifürkészhetetlen, hogy miként alakul a magyar és a világgazdaság növekedése a következő évtizedekben, ez ugyanis nagyon is érezteti a hatását a magán-nyugdíjpénztári hozamok alakulásán. Hiába a névre szóló számla, ha nem vagy csak nagyon lassan emelkedik az azon lévő vagyon értéke. És természetesen nagy érvágás, ha az összesen 34 százaléknyi nyugdíjjárulék nagyobbik része (a munkáltató által fizetett 24 százalék) évtizedeken keresztül nem keletkeztet jogosultságot az ellátásokra. Ez utóbbi tényező miatt bizony a tagok többségének nem éri meg kitartani a második pillér mellett. Hacsak nem reménykednek abban, hogy a kormány döntésével szembeni jogorvoslati kérelmek eredményre vezetnek, vagy egy következő kabinet kiveszi a szabályozásból a sokak szerint „diszkriminatív” passzust (és így az állam elismeri a kasszatagok szolgálati idejét). Jelenleg azonban úgy tűnik, a maradás azoknak érheti meg igazán, akiknek már jelentős megtakarításuk halmozódott fel a második pillérbéli egyéni számlájukon, vagy akiknek fontos megtakarításaik örökölhetősége.

- A katonai szolgálat

- A gyás, a gyes, a gyed és a táppénz

- Az 1998. január 1-je előtti nappali tagozatú felsőoktatás

- A katonai szolgálat

- A gyás, a gyes, a gyed és a táppénz

- Az 1998. január 1-je előtti nappali tagozatú felsőoktatás A maradók esetében - 2011. december 1-jétől a 10 százalékos nyugdíjjárulék a tag magán-nyugdíjpénztári számlájára kerül

- A 2010. október 1. és 2011. november 30. közötti tagdíjkiesést magasabb tb-nyugdíjjal ellensúlyozzák

- 2011. december 1-je után a tag szolgálati ideje nem gyarapodik, de 15 évnél kevesebb jogviszony esetén is jogosult marad az időskorúak járadékára. Ez az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 80 százaléka, csökkentve acsalád egy főre jutó jövedelmével

A visszatérők esetében - A magán-nyugdíjpénztári tagsági jogviszony 2011. március 1-jétől megszűnik

- A jövőben a magánszemély az eddigi magánpénztári időszakára is csak a tb-ből kap nyugdíjat, a nyugdíjba vonuláskor aktuális nyugdíjszabályozás szerint

- A tag jogosult eddigi nyugdíjvagyonának a hozamgarantált tőke összege feletti összege és a tagságának ideje alatt befizetett tagdíj-kiegészítés öszszege felvételére -->